Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok Szerbiában a legdrágábbak a régióban, az uniós országok közül pedig Luxemburgban kerülnek a legtöbbe – tette közzé adatait az Eurostat. Szerbiában a széles körben fogyasztott árucikkek és szolgáltatások díja az EU-átlag 60 százalékát teszi ki. Az élelmiszer és az ital 15 százalékkal olcsóbb az európai átlagnál, viszont drágább, mint Albániában (82,6 százalékkal), Montenegróban (81,5), Bosznia-Hercegovinában (78,4) és Észak-Macedóniában (64,2).
Milan Prostran agrárelemző elmondása szerint a globális élelmiszerárak 30 százalékkal emelkedtek. Szerbiában ellenőrzés alatt tartják az árak egy részét. Az EU-s országokban a gazdák nagy támogatást kapnak, így játszhatnak az árakkal és versenyképesek maradhatnak, ezáltal pedig nagyobb bevételre tehetnek szert – nyilatkozta a biznis.rs hírportálnak a szakember.
Emlékeztetett arra is, hogy az uniós országok jelentősen nagyobb összeget fordítanak a mezőgazdaságra, mint Szerbia.
– Az EU-s országokban az árak hozzánk képest nem emelkedtek olyan mértékben, és ez igaz azokra az alapvető termékekre is mint a liszt, olaj vagy a cukor. Tehát ez mindenképpen mélyebb elemzést igényel, mivel az Eurostat szerint nálunk az elmúlt egy évben jobban emelkedtek az árak, mint a többi országban – fogalmazott Prostran.
Hangsúlyozta, hogy a járvány előtt világszerte, de főleg Szerbiában alacsony volt a búza, kukorica, napraforgó, szója és a cukorrépa ára.
A kukorica akkor 15 dinárba került, most pedig 37 dinár kilója, vagyis kétszer drágább. A búza 18 dinár volt, jelenleg 43 dinárba kerül, a termelők azonban 45-50 dináros árat szeretnének. Ez jelentős áremelkedés, így az Eurostat felmérését nem tekinteném borúlátónak – fejtette ki a szakember.
Rámutatott arra, hogy az állam csak a disznóhús árát fagyasztotta be, viszont a jobb minőségű húsok jelentősen megdrágultak. A polgárok vásárlóereje annyira alacsony, hogy nincs miből megvegyék. Szerbia szerencsére agrárország, így van elegendő élelmiszere, a fogyasztók pedig a pénzügyi helyzetüknek megfelelően vagy kevesebb húst fogyasztanak, vagy olcsóbb fajtákat, és nem vesznek minőségi sajtokat sem.
A neves agrárelemző hozzátette, hogy Szerbiában nem lesz élelmiszerhiány, de a világ még legalább öt évig válságban lesz.
