2022. szeptember 26., hétfő

Ami nincs, az kincs

A híradásokból folyamatosan arról értesülünk, hogy a nálunk sokkal fejlettebb országok is küzdenek a szükséges energiaforrások biztosításával. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta szinte óránként érkeznek új információk arról, hogy az orosz gázhoz melyik ország milyen áron férhet hozzá, az államok hogyan biztosítják a lakosaik és az iparuk villanyáram-szükségleteit, illetve van-e elegendő mennyiségű tüzelőanyag úgy az erőművek működtetéséhez, mint ahogyan a polgárok szükségleteinek kielégítésére is.

Már régen nem arról szól a fáma, hogy mennyit kell fizetni a különböző energiahordozókért. Sokkal inkább arról, hogy mindenáron biztosítani kell a szükségleteket. Zorana Mihajlović kormányalelnök, bányászati és energiaügyi miniszter folyamatosan hangsúlyozza: „az állam azon fáradozik, hogy a lakosság és az ipar számára legyen elegendő energia és energiahordozó”.

– Nem könnyű a helyzet, nem is vagyunk tudatában a válság méretének. Biztosítani igyekszünk mindent, amire szükség van, de vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással. Hivatalosan ugyan nem vagyunk rendkívüli helyzetben, de valójában Európa is, a világ is abban van, mert ez olyan válság, amely még eltart, és világméretű recesszió felé vezet. Minden alkalommal, amikor más országok energetikai minisztereivel beszélgetek, azt látom, hogy komoly gondokat okoz nekik a minimum szavatolása is – mondta nemrégiben a miniszter.

Nem csoda tehát, hogy az olvasóink többsége is elsősorban attól tart, hogy a hazai keresetéből nehezen vészeli át a világkrízisként kihirdetett helyzetet. Együtt aggódunk amiatt, hogy az árak könnyen átbillenhetnek a számunkra megfizethetetlen kategóriába. Annak ellenére is, hogy az államvezetők hangsúlyozzák: Szerbiában lesz elegendő villanyáram és földgáz is.

Mint ismeretes, Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz államelnök megállapodása értelmében a következő három évben az olajtermékindex alapján szerezhetünk be évi 2,2 milliárd köbméternyi földgázt Oroszországból. A szakértők szerint a gyakorlatban az azt jelenti, hogy jelenleg ezer köbméter földgázért 310 dollárt kell fizetnünk, télen azonban 400–420 dollárba kerülhet. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a jelenlegi helyzetben kedvező megállapodás született, de egyesek szerint jó lenne tudni, hogy ennek milyen következményei lehetnek, elsősorban a nyugati országok Szerbia iránti magatartása szempontjából. Ugyanilyen bizonytalan az is, hogy honnan és milyen áron fogja biztosítani az államvezetés azt a további 800 millió köbméter földgázt, amelyre évente még szüksége van Szerbiának.

Az energiaügyi miniszter eközben folyamatosan hangsúlyozza, hogy úgy Európának, mint országunknak is változtatnia kell azon az elkényelmesedett felfogáson, hogy szinte teljes mértékben az orosz földgáztól függjünk. Fontos kapcsolatot építeni a régió minden országával, de nem kevésbé fontos egy újabb föld alatti gáztározó építése sem – mondta Zorana Mihajlović. Ugyanakkor megerősítette, hogy tározói kapacitásokat bérlünk Magyarországon, de Horvátországgal is egyeztetünk a most bővülő Krk szigeti tározó használatáról is. „Legyen a következő tél bármilyen bonyolult, lesz az országnak elegendő földgáza mind a lakosság, mind az ipar számára” – állítja a miniszter.

Mihajlović nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy miután elkészül a bulgáriai gázcsatlakozás, többek között lehetőségünk nyílik beszerezni azerbajdzsáni földgázt is. Sőt: Azerbajdzsán villanyáramot is exportál, így a „baráti kapcsolatoknak köszönhetően” akár e téren is születhet megállapodás az eurázsiai állammal – tette hozzá a miniszter, aki szerint „a hazai villanygazdasági vállalatokat vezető személyek a távoli múltban élnek, nem stratégiákban gondolkodnak”. Szavai szerint ugyanis évek óta nem történtek befektetések, és jelenleg mintegy 150 millió euróra lesz szükség a helyzet stabilizálásához. Ahelyett tehát, hogy a Szerbiai Villanygazdaság a jelenlegi helyzetben profitálna az áramtermelésből, az év végéig egymilliárd eurót kell fordítani a behozatalra – mondta Mihajlović. A napi villanyáram-szükségletek 12–15 százalékát importáljuk ugyanis, ami miatt kiszolgáltatottak vagyunk a világpiaci ingadozásoknak.

A szakemberek egyre többször hangsúlyozzák, hogy hosszú távon csak a megújuló energiaforrások nagyobb arányú kiaknázása jelenthet biztos ellátást, egyúttal gazdasági növekedést is. Rade Basta, a Belgrádi Erőművek közvállalat igazgatója szerint Szerbiában atomerőművet kell építeni a stabil villamosenergia-ellátás biztosítása érdekében. A kormánynak azt javasolta, hogy hozzák létre az Országos Atomenergia Társaságot, szüntessék meg az erre vonatkozó moratóriumot, képezzenek ki a személyzetet, és fejlesszék atomerőművekben az áramtermelést.

Mindez azonban egyelőre távoli jövőnek tűnik Szerbiában, ahol az erőművek többségét még szénnel működtetik. Amelyből szintén hiány van, ahogyan más tűzrevalóból is. Erről tanúskodtak olvasóink is, amikor kifejezték aggodalmukat: már most sincs elegendő szén és tűzifa a fatelepek kínálatában, a télen pedig csak fokozódhat a hiány. Sokak szerint a cukorhoz hasonlóan a tűzrevaló esetében is a kereskedők tartják vissza az ellátást biztosító mennyiségeket, mert az árak növekedésére számítanak. A Srbijašuma közvállalat megbízott vezérigazgatója, Igor Braunović már májusban figyelmeztette az eladókat, hogy meg kell állniuk az árak emelésével. Szerinte ugyanis Szerbiában indokolatlanul magas a tűzifa és a pellet ára is, ha figyelembe vesszük, hogy az immár energiacégként működő közvállalat árai 8 év alatt csupán 5 százalékot emelkedtek. A vállalat ugyanis „felkészült a válságra, és képes lesz válaszolni a fogyasztók minden igényére” – állította Braunović.

A figyelmeztetés azonban az elmúlt egy hónap alatt sem hozott eredményeket: a lakosoknak továbbra is igencsak meg kell nyitni a pénztárcájukat ahhoz, hogy bekészítsék a tűzrevalót télire. Mert ami nincs, azt jócskán meg kell fizetni, amióta világ a világ. Ilyen megközelítésből viszont az az egyelőre polgárpukkasztóként kezelt hozzáállás sem elvetendő, hogy az átalakuló világrend is „a nincs, az kincs” alapelvre épül.

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Aggasztja-e az energiaválság, a téli fűtésidény?

Nem, már beszereztem a téli tűzrevalót, fűtőanyagot. 10%

Nincs elég szén, fa a kínálatban, ez aggaszt. 22%

Elsősorban a gáz vagy villanyáram ára miatt aggódom. 52%

Nem döntöttem még, hogyan oldom meg a fűtést. 5%

Szerintem nem lesz energiaválság, megoldódik télig minden. 12%