2024. április 25., csütörtök

Papp Árpád Délszlávok Párizsban könyvének bemutatója Temerinben

Egy határszakasz megrajzolásának krónikáját és dokumentumait foglalta össze több mint hétszáz oldalas, tavaly közreadott kötetében a szabadkai dr. Papp Árpád néprajzkutató és muzeológus, melynek bemutatóját kedd este tartották meg Temeriben a TAKT szervezésében. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában napvilágot látott igényes kötet, a Délszlávok Párizsban, sajátos módon járja körbe a trianoni békeszerződés megkötéséig vezető nem is rövid utat. A szerző vallomása szerint a kötettel épp ahhoz szeretett volna hozzájárulni, hogy egy évszázaddal később immár ne a sérelmek uralják a köztudatot, sokkal inkább az ésszerűség, a tények ismerete.

A Délszlávok Párizsban a szerbiai levéltárakban őrzött, az első világháborút követő trianoni békediktátumot előkészítő dokumentumanyagot tartalmazza, melyet a szerző részletes bevezető tanulmánnyal látott el. Emellett magába foglalja a szerb és francia nyelvű hivatalos dokumentumok magyar fordítását is. A könyv olvasója rádöbbenhet, mi vezetett oda, hogy a Párizsban szerb, délszláv érdekeket védő kiküldöttek oly eredményesen szerepeltek, ellentétben a magyar küldöttséggel.

Csorba Béla, a könyvbemutató moderátora különösen Jovan Cvijić alakjára irányította a figyelmet, akiről ugyancsak keveset tud a közvélemény, viszont igencsak hozzájárult a béketárgyalások jól ismert kimeneteléhez.

A szerző ugyanakkor leszögezte, a történész fontos feladata elmondani, hogy mi történt, s ami sokkal nehezebb, hogy miért történt. A Délszlávok Párizsban kötetben Papp Árpád arra vállalkozott, hogy a szerb, illetve jugoszláv, vagy délszláv nézőpont felől közelítsen Trianonhoz, hogy túllendüljön azon a leegyszerűsített megközelítésen, miszerint, mi, magyarok, csak a fájdalmunkról beszélünk. Ha több szempontból közelítünk, talán könnyebben megértjük, mi történt valójában a párizsi béketárgyaláson, picit közelebb kerüljünk a tények elfogadáshoz, feldolgozásához, bármennyire is fájdalmas történelmi epizódról legyen szó a magyarság számára.