2022. augusztus 9., kedd

A szerbiai légi forgalom jelene és jövője

Újvidék is felkerülhet a nemzetközi légi kikötők térképére

Szerbia több mint 30 bejegyzett repülőtérrel büszkélkedik, s ezek közül mintegy 10 Vajdaság területén található. Többségük kis repülőtér, elsősorban belső légi forgalomra használják a legtöbbször kis- és sportrepülőgépek. A napokban nyitották meg Kruševactól mintegy 5,5 kilométerre a 820 méter hosszú és 23 méter széles kifutóval ellátott Rosulje repülőtér-komplexumot, amely 2B jelzéssel rendelkezik, vagyis 24 méter szárnyfesztávolságú repülőgépek használhatják.

A kruševaci repülőtérbe 482 millió dinárt ruházott be az ország, és alapvető elvárás, hogy ne csak belső forgalomra alkalmazzák a kis- és sportgépek, hanem üzleti repülésre is fontos állomáshely legyen, hiszen világviszonylatban egyre népszerűbb az üzleti légi közlekedés.

Szerbia három nagyobb, nemzetközi légikikötővel rendelkezik, ezek közül a belgrádi Nikola Tesla a legnagyobb, és a tervek szerint 2043-ra már évi 15 millió utas befogadására lesz képes, ami háromszor nagyobb forgalmat jelent a jelenlegi kapacitáshoz viszonyítva. A repülőteret működtető Belgrade Airport vállalat tavaly októberben kezdte meg a repülőtér korszerűsítését. A terv szerint 47 ezer négyzetméter hozzáépítésével növelik az utasok érkezéséhez szükséges teret, illetve a beszállókapuk számát, valamint a csomagátvételi lehetőséget.

A Vinci Airports (a Belgrade Airportot irányító koncessziós társaság) ötlete, hogy Belgrád legyen Délkelet-Európa új légi csomópontja. A 730 millió euró értékű beruházás a legnagyobb koncessziónak számít az országban, és az a célja, hogy 2025-re teljesen átalakítsa a szerb légikikötőt.

A munkálatokra, úgy tűnik, nagy szükség van, hiszen a hétvégén a felhőszakadás a repülőtér belsejében is gondot okozott, mivel beázott. Ettől azonban sokkal nagyobb gondot okozott az, hogy a repülőtér előtti parkolóban felgyülemlett víz teljesen ellehetetlenítette a továbbhaladást. A repülőtér működtetői elnézést kértek az utasoktól a kellemetlenségekért, és közleményükben rámutattak, hogy munkálkodnak a problémák elhárításán. A korszerűsítési tervek között szerepel a parkolás módosítása is, így új parkolóhelyeket alakítanak ki a terminálok előtt, és újabb megközelítési útvonalakat is kiépítenek majd.

A másik, elsősorban a fapados járatok miatt népszerű nemzetközi repülőtér a niši Konstantin Veliki, amelynek helyzetét, a többi repülőtérhez hasonlóan először a járvány nehezítette, most pedig a low cost járatok csökkentése okoz gondot.

A Južne vesti portál szerint négy évvel azután, hogy – a repülőtér területére felhalmozódott adósság fejében – a város átengedte az állam hatáskörébe a repülőtér működtetését, valójában mindössze annyi előrelépés történt, hogy az Air Serbia több járatot indít ebből a városból. Az adósságot sem sikerült rendezni, a fejlesztések is elmaradtak, hiszen ebben az esetben is bővítésekről volt szó, hogy növelni lehessen a fapados járatok számát.

A tervek szerint ennek a repülőtérnek nemcsak az alacsonyabb költségvetésű járatokra kell specializálnia, hanem az áruszállítás szempontjából is értékes lesz, ugyanis a kombinált szállítás központjaként álmodták meg. A helyiek azonban a repülőtér fenntartási költségeitől tartanak, hiszen azok nőnek, a piac igényei viszont változnak, a konkurenciának számító Szkopjéban, Szófiában és Pristinában működő légi forgalom pedig egyre népszerűbb.

A kraljevói Morava repülőtér kisebb ugyan a nišitől, de innen is egyre több, alacsonyabb költségvetésű járat indul. Ettől a hónaptól már Szalonikibe és Tivatba is lehet innen repülni.

A repülőtér infrastruktúrájának és kapacitásának bővítését irányozták elő ebben az esetben is, hiszen miután elkészül a Morava közúti folyosó, a két közlekedés várhatóan kommunikál majd egymással.

A 2021 és 2035-re vonatkozó területrendezési terv szerint még két nemzetközi repülőtér épül, mégpedig Belgrádtól 25, a Surčiban található repülőtértől pedig mintegy 10 kilométerre, az E70-es út mellett a Grmovac–Dobanovci–Deč útszakaszon, ami a Nikola Telsa Repülőtér számára segédreptérként működne. A másik Újvidéktől 15 kilométerre délkeletre, az A1-es autópálya mellett épülne a Kovilj (Kabol)–Šajkaš (Sajkásszentiván)–Budiszava (Tiszakálmánfalva) szakaszon. A tervek szerint 300 négyzetméter területen fekvő, és 4E jelzéssel ellátott repülőgép lenne.

Mint arra az eKapija portál rámutatott, ennek a repülőtérnek kedvez majd a vasút közelsége az áruforgalom miatt, ami majd lehetővé teszi a multimodális szállítást is innen.