Az utóbbi hetekben többször felröppent a hír, hogy az októberben esedékes népszámlálás miatt elhalasztanák a közvetlen nemzeti tanácsi választásokat, mivel azok kampányeseményei egybeesnének a hivatalos felmérés idejével – indította a Magyar Nemzeti Tanács 26 tanácstag részvételével megtartott pénteki, 31. rendes ülését mgr. Hajnal Jenő, a tanács elnöke. A tagok tájékoztatásában elmondta, jelenleg nincs olyan jogszabályi alap, amely a november eleji választást későbbi időpontra tolná.
– A nemzeti tanácsi választások időpontjáról törvény rendelkezik, az emberi, kisebbségjogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium pedig jelenleg egyeztetést folytat a Köztársasági Statisztikai Intézettel, a Köztársasági Választási Bizottsággal, a szerb kormány tagjaival és a szerbiai nemzeti tanácsokkal a halasztás szükségességéről és a jogalap megteremtéséről. Ezeket az egyeztetéseket megnehezíti, hogy az április 3-ai választások óta a kormány és a parlament is ügyvezetői-technikai mandátummal rendelkezik, ami korlátozza a döntéshozási képességüket. Az MNT az egyeztetéseken a tanácsok legitimitásának és legalitásának megőrzése mellett szállt síkra, ami jelenleg a választások őszi időpontjának betartását jelenti. Augusztus elejéig ki kell írnia az illetékes tárcavezetőnek a választást, akkorra derül ki bizonyossággal, hogy halasztódik-e végül, vagy sem – informálta a tanácstagokat az elnök a bevezetőben.
Miután az MNT jóváhagyta a Forum Könyvkiadó alapszabályának módosítását, az igazgató és igazgatóbizottság megválasztásával és a szakterminológiai változásokkal kapcsolatos végrehajtó bizottsági javaslatot, az oktatást érintő kérdések megvitatására tért át, elsőként a vajdasági középiskolák első osztályába beíratható tanulók létszámáról szóló javaslatra. Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke az előterjesztés során rámutatott, 12 önkormányzat területén, 35 középiskolában – 9 gimnáziumban, két művészeti iskolában és 24 szakközépiskolában – összesen 2112 férőhely várja a leendő diákokat magyar tannyelven; mindez 76 szakot jelent, 56 négyéves és 20 hároméves szakot. A négyéves szakokon 1542, a hároméveseken 570 férőhely van, 84 speciális tagozati hely is rendelkezésre áll magyar tannyelven három iskolában, 12 különböző szakon. A beiratkozási terv 1252 nyolcadikost érint. A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban az angol és német nyelvi tehetséggondozói szak és a sport tehetséggondozói szak mellett színházi és audiovizuális művészetek szaka is megnyílik, a szabadkai Vegyészeti és Technológiai Iskolában pedig a ruházati modelltervező technikusi és a cukrász szak mellett az idén a bűnügyi technikus szakirányzat is indul. Adán 150, Magyarkanizsán 90, Törökkanizsán 60, Zentán 240, Csókán 60, Nagybecskereken 120, Topolyán 270, Szabadkán 652, Zomborban 90, Óbecsén 180, Újvidéken 140, Temerinben 60 férőhely van a leendő elsős középiskolások számára magyar tannyelven. Gazdag, színes palettát nyújtanak a diákoknak – értékelte Jerasz.
Jerasz Anikó terjesztette elő az új beiskoláztatási programot (Molnár Edvárd felvétele)
KÖZÖSSÉGI PÁRBESZÉD KELL
A vita során Mengyán Pletikoszity Ildikó, a Magyar Mozgalom képviselője kifogásolta, hogy szerinte késve érkezett a javaslat a tanács elé, már megszületett a döntés, s itt csak sóhivatali jóváhagyásra vár, a vita így értelmét veszíti. A szakok megnyitását közösségi párbeszédnek kellene megelőznie – értékelte –, ehelyett azonban politikai döntés született. Szétszóródnak majd a fiatalok a sok rendelkezésre álló hely miatt, a minőség romlását eredményezik az ötszemélyes tagozatok – fogalmazott. Nem lenne szabad versenyhelyzetet teremteni az iskolák között, favorizálják a Kosztolányit és a zentai gimnáziumot, ha ezekben még újabb szakok nyílnának, a többi gimnáziumi tagozatait be lehetne zárni. Ha az a cél, hogy két gimnáziuma maradjon a vajdasági magyarságnak, akkor azt inkább ki kell mondani, mert a ki nem mondás mellett mégis ez irányba mutató döntések helytelenek. Elmondása szerint létezik egy konszenzus e tekintetben, senki sem akarja, hogy így alakuljon, végül mégis rossz döntések születnek.
BŐVÜLŐ LEHETŐSÉGEK
Baráth Gábor Gergely (Magyar Összefogás) jónak nevezte a beiskolázási tervet, hiszen az új szakok új választási lehetőségeket jelentenek, s nem értett egyet az előtte felszólalóval abban, hogy a kis létszámú tagozatokban nem lehet minőséget nyújtani. Perpauer Attila (MÖ) széles palettát megjelenítő beiskolázási tervnek nevezte a napirenden szereplőt, elismerően beszélt az új szakok létesüléséről, amelyek csakis bővítik a közösség lehetőségeit. Kálló Béla (MÖ) az új szabadkai művészeti beállítottságú szak megnyitását emelte ki, amely a későbbiekben előnyt jelent a művészet iránt érdeklődő fiatalok számára. Hajnal Jenő, az MNT elnöke szerint a vitáknak mindig van értelmük, kitért arra, hogy korábban sem tudtak teljes egyetértést elérni a tagozatok kapcsán, községekre lebontva, ez egy lehetetlen küldetésnek számít. Az MNT számára fontos a magyar iskolaközpontok megőrzése, a zentai Bolyai és a szabadkai Kosztolányi megőrzése, mert alapítói jogokat gyakorol ezek felett. Egészséges versenyhelyzetet jelentenek az új szakok – jelentette ki.
Fotó: Molnár Edvárd
ÚJ TANKÖNYVEK
Oktatási intézmények igazgatóinak kinevezésével, továbbá iskolaszéki és igazgatóbizottsági tagcserékkel kapcsolatos eljárásokat vitattak meg a folytatásban. Négy tankönyvkiadó több tankönyvének jóváhagyása is megtörtént, kilenc általános iskolai és egy gimnáziumi könyv kerül az oktatási rendszerbe. Petkovics Márta (MÖ) arról számolt be: 178 könyv készült el az új tanterv szerint, az elmúlt időszakban 65 általános iskolai és 80 középiskolai tankönyv jelent meg, mostanra a teljes általános iskolai csomag befejezettnek számít, a középiskolákra kell fókuszálni. Öt segédtankönyv is megjelent a gimnáziumok számára a 28 tankönyv mellett. Mint mondta, az iskoláskor előtti intézmények kéréseinek is igyekeznek eleget tenni, két kézikönyvet már lefordítottak, további háromnak a fordítása pedig folyamatban van.
PÁLYÁZATOK, UTCANEVEK
Nyolc napirendi pont a 15 főnél kisebb létszámú általános iskolai első osztályos magyar tagozatok megnyitására vonatkozott, a tanács valamennyit elfogadta. Művelődési intézmények igazgatóinak megválasztásával és igazgatóbizottsági tagcserékkel kapcsolatos kérdéseket is megvitattak, továbbá községi kulturális és tájékoztatási pályázatokat, majd temerini és újvidéki utcanév-véleményezéseket hagytak jóvá. A topolyai és begaszentgyörgyi községi nemzetek közötti viszonyügyi tanácsba választott tagok kinevezéséről is döntöttek.
