2022. augusztus 15., hétfő

Mennyibe kerül a bankkártyahasználat nyaraláskor?

Pénzintézettől, illetve az adott kártyarendszertől is függ a fizetőkártyák külföldi használatának díjazása. A felszámolt jutalékok mértéke nagyon különbözik, így a szakemberek azt ajánlják, hogy a lakosok a kártyát kibocsátó bank árairól is értesüljenek, de az igénybe vett külföldi bank szolgáltatásai díjazásának is érdemes utánajárni.

A szerbiai lakosok külföldön a készpénzfelvételért akár négyszázalékos jutalékot is fizethetnek, de banktól függően egyszeri 3-4 eurós összeget is felszámolhatnak számukra a bankautomaták használatakor – írja a biznis.rs. A portál ugyanis annak járt utána, hogy a nyaraló szerbiai állampolgároknak mennyibe kerül a bankkártya használata külföldön.

A határon túli készpénzfelvételt, illetve a bankkártyás fizetést minden bank a saját üzleti politikájával összhangban díjazza – válaszolták a Szerb Nemzeti Bank szakemberei az említett portál kérdésére. Hozzátették: a hazai bankok a nemzeti bankkártyarendszer keretében is adnak ki fizetőkártyákat, de a külföldi rendszerek kártyáit is felajánlják ügyfeleiknek.

JUTALÉKOK ÚTVESZTŐIBEN

A bankautomatákról vagy a tolóablakoknál való készpénzfelvételért fizetett jutalék nagysága attól is függ, hogy betéti (debit) kártyáról van szó, vagy hitelkártyáról.

Ha betéti kártyáról emelnek fel pénzt az utazók, akkor rendszerint a kifizetett összeg legkevesebb 2-3 százalékát számolják fel jutalékként a külföldi bankok. Ha kisebb összegről van szó, akkor azonban minden készpénzfelvételért 3-4 eurót vonnak le a lakosok számláiról. Egyes bankok ezt az összeget mindenféleképp felszámolják a betéti kártya használata esetén, és a felvett összeg egy százalékát is levonják az érintett egyenlegéről.

A hitelkártya használata ennél valamennyivel drágább: legtöbb esetben a 3-4 eurós alapdíj mellett a lakosoknak a felvett összeg 3-4 százalékát is elszámolják a bankok. Egyes pénzintézetek árjegyzékében nem szerepel az alapdíj megfizettetése, így csak a teljes összeg részarányos díjazását alkalmazzák. A lakosok ebben az esetben szintén 3-4 százalékos jutalékra számíthatnak, attól függően, hogy a készpénzfelvétel bankautomatából vagy tolóablakoknál történik – írják a nemzeti bank válaszlevelében.

Egyes külföldi székhelyű bankok a csoportosulásuk keretében azonban lehetővé teszik azt, hogy az ügyfeleik az adott bank automatáiból ingyenesen is vehessenek fel készpénzt. A DinaCardot például elsősorban hazai használatra irányozták elő, ám két nagy nemzetközi kártyarendszerrel kötött megállapodás értelmében a Szerb Nemzeti Bank lehetővé tette, hogy külföldön is tudják használni a szerb állampolgárok. Így a DinaCard-Discover kártyát a Discover, a Diners Club International és a Pulse kártyrendszerben is használni lehet, a DinaCard-UnionPay kártyát pedig a UnionPay rendszeren belül lehet alkalmazni – részletezték az illetékesek.

Kiemelték, hogy a Szerbiában kiadott bankkártyák által megvalósított össz utalás 95 százaléka az ország határain belül zajlik. Az ügyfelek számára ugyanis a legolcsóbb a DinaCard használata: ez külföldön is érvényes, hisz a megkötött egyezmények alapján sokkal alacsonyabb az a költség, amit a bankok a külföldi rendszereknek fizetnek, mint amiket enélkül felszámolnak a külföldi pénzintézetek – hangsúlyozták az országos bank szakemberei.

KORLÁTOKRA SZÜKSÉG VAN!

A bankok a saját üzletelésük fényében dönthetik el azt is, hogy mekkora összegű készpénzt engednek meg felvenni napi vagy havi szinten. A gyakorlatot tovább bonyolítja, hogy míg egyes bankok az utalások és kifizetések számát korlátozzák, addig más pénzügyi intézmények inkább a maximálisan felvehető összegre szabnak ki korlátot.

Ugyanakkor több bank hajlik afelé, hogy az ügyfél külföldi tartózkodása esetén korlátozza vagy megtiltsa az egyes csatornákon történő utalásokat. Ilyen például az internetes vásárlás – hívják fel a figyelmet a központi bank szakemberei. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a pénzintézetek többsége ma már lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy a mobiltelefonos alkalmazásokon keresztül önmaguk szabályozzák a korlátokat, és ilyen módon saját igényeikhez alakítsák.

KÁRTYANYELŐ AUTOMATÁK

A kérdésre, hogy mit tegyenek a lakosok abban az esetben, ha külföldön elnyeli a bankkártyájukat az automata, a Szerb Nemzeti Bank illetékesei kiemelték, hogy az eljárást szintén „az ügyfél és a bank között megkötött szerződés szabályozza, illetve az adott kártyarendszer általános szabályzata határozza meg”.

A szakemberek azt ajánlják, hogy a lakosok forduljanak a problémával a kártyát kiadó bankhoz, amely a bejelentést követően elindítja az eljárást. Ennek folyamán kiderítik az okot, ami miatt az automata elnyelte a fizetőkártyát, majd jelzik az ügyfélnek azt is, hogyan kaphatja vissza a kártyáját. Amennyiben lehetőség van rá, a lakosok abban a bankban is jelezhetik a gondot, amelyiknek az automatáját használták: a tolóablakoknál ellenőrizhetik, hogy helyszínről is el tudják-e indítani a visszaigénylés eljárását – írják a válaszlevélben.

Ugyanitt hangsúlyozzák, hogy az ellopott, illetve elvesztett kártyák esetében az ügyfélnek azonnal értesítenie kell a saját bankját, hogy az ezzel megbízott szolgálatok a lehető legrövidebb időn belül érvénytelenítsék a kártya használatát. Ezt a szolgáltatást a törvényes rendelkezések szerint a pénzintézetek kötelesek biztosítani ügyfeleiknek, így minden bank rendelkezik 24 órás ügyelettel. A kontaktközpontokon keresztül tehát éppúgy kapcsolatba léphetnek a lakosok az ügyintéző bankjukkal, ahogyan az adott pénzintézet által népszerűsített más csatornákon is. „Az utazóknak célszerű lejegyezni vagy más módon megőrizni azt a telefonszámot, amelyet a fizetőkártyájuk hátoldalán tüntetnek fel ilyen esetekre” – írták a Szerb Nemzeti Bank illetékesei.