Hatalmas, dudálással egybekötött fékezéssel robogott el mellettem egy bazi nagy, fekete Audi, amelynek a vezetője azt hitte, hogy az előtte közlekedő, pici Ford Fiesta nem fog megállni a feltételes zöld alatt az átkelőhelyen. Tévedett.
A Ford vezetője is a gázra lépett. Szerencsére egy szempillantás alatt észrevette, hogy emez a saját közlekedési szabályai szerint vezet, és korrigálnia kell a helyzetet, ha nem akarja azt, hogy az Audi fenékbe telefonálja. Gyorsan a gázra lépett és az utolsó pillanatban elkerülték a koccanást.
A szájkaraté, ami ez után következett ugyanúgy megért volna legalább egy misét, mint a pillanatokkal előtte végbevitt manőver.
A családfát mindkét autós a szájára vette gondolkodás nélkül. Ezen a téren is a Ford vezetője bizonyult tájékozottabbnak, hiszen olyan cifrán és gyorsan küldte el a másik autóst az édesanyja lágy ölére, hogy még a buszra váró, nyugdíjas nénik is nekiálltak kereszteket vetni.
No de, nem is azon van a hangsúly hogy milyen cifrán tudnak káromkodni az emberek a kultúra európai fővárosában. Inkább arra akartam kitérni, hogy lényegtelen az, hogy az ember mennyire próbálja betartani a közlekedési szabályokat, és mindenki előtt három lépéssel gondolkodni, egy figyelmetlen pajtárs is elég ahhoz, hogy bajba keveredjünk.
A minap éppen próbán voltam, amikor a kollégám egyszerre csak elhagyta a próbatermet, intve, mindjárt visszajön.
– Ez meg mi volt? – kérdeztem, miután enyhébb mosollyal az arcán tért vissza mindössze pár perc múlva.
– Most hozta a lóvét az a fickó, aki tegnap nekiment a kocsimnak a parkolóban. Rendes gyerek, úgy fizetett, mint a katonatiszt – tette hozzá mosolyogva.
– A parkolóban? Hogy sikerült neki? – kérdezem.
– Igazából, nem nagyon tudom, hogy hogyan sikerült neki. Ha jól kivettem a mondókájából, abszolút nem vette észre az autómat, miközben fordult ki a parkolóból a terepjárójával, és sikeresen meghúzta az oldalát. Mindkét ajtó behorpadt, de szerencsére, zárhatóak még. Készítettem róla pár képet, nem is mindenhol látszik, hogy mennyire komoly a kár. Mondom, nagyon rendes a fickó, azonnal vállalta a felelősséget, sürgette, hogy mielőbb rendezzük az ügyet. Ha bárki kocsijának is nekimegy egy másik, azt kívánom, hogy legalább ennyire rendes gyerek üljön a volánnál, mint ez a fickó – fejezte be nevetve.
