Az Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – a dokumentumot 118 igen szavazattal, 32 ellenvoks és 6 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház. A gazdasági bizottság kivételes eljárásban tárgyalt előterjesztésében az szerepel, hogy az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv elfogadását.
A határozatban az is szerepel, hogy a Ház az orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre tekintettel, és különös tekintettel a háborús inflációra, a háborús gazdasági válságra fogadta el a dokumentumot.
RONTJA A MAGYAR VERSENYKÉPESSÉGET
A globális minimumadó bevezetését – arra hivatkozva, hogy árt Magyarország versenyképességének – a kormánypártok elutasították, az ellenzéki pártok – a Mi Hazánk – kivételével viszont támogatták.
Bánki Erik, az elutasító a határozat előterjesztője, a gazdasági bizottság elnöke azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének növelést szolgálja a globális minimumadó bevezetésének ellenzéséről szóló javaslat.
Magyarországon a vállalati adóteher 7,5 százalékos – mutatott rá a politikus –, így a globális minimumadó ezt megduplázná. Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó – 9 százalékos –, ami arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy az itt megtermelt nyereségüket ne vigyék ki az országból, hanem itt adózzanak utána.
Rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államok is 7,5 százalékos átlagos adóterhet alkalmaz a vállalatok számra. A politikus szerint, miközben a techcégek adóztatásának törekvése átalakult az általános minimumadó bevezetésére, az Egyesült Államok rájött, hogy az egyáltalán nem áll az érdekében. Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy szabotálják az első pillér elfogadását. Közben már az OECD is elismerte, hogy jövő januártól egészen biztosan nem lesz bevezethető a techcégek adója, de az is kétséges, hogy ez egy évvel később megvalósulhat-e.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a gazdasági bizottság javaslatát. Ismertette: a globális minimumadóról szóló javaslat előírná, hogy ha egy ország a 15 százaléknál alacsonyabb társasági adót alkalmaz, akkor egy multinacionális nagyvállalatnak az anyaországban kell befizetnie a különbözetet. Ennek célja, hogy a társaságok kizárólag az alacsonyabb adók miatt ne települjenek át egy másik országba, így például Magyarországra.
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK
Szatmáry Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Szerinte a mindenki által támogatható cél – a techcégek megadóztatása – úgy alakult át, hogy az kifejezetten káros a magyar gazdaságnak. Kijelentette: az eredeti célt mindenki támogatná.
Úgy fogalmazott: az európai bürokraták egy jelentős része nem az európai emberek érdekeit nézi, hanem ködös nemzetközi célokat. A cél az volt, hogy a techcégek ne tudjanak kibújni az adózás alól, azonban ez mintegy másfél év alatt egy második pillérré alakult. Ez már nem techcégekről beszél, és nem arról, hogy egy adott országban kell befizetni az adókülönbözetet. Egy olyan adóvá alakult, ami semmi mást nem szolgál, mint a nagy gazdasági centrumok piacvédelmi törekvését, más országok adóemelésre kényszerítését.
Dávid Ferenc (DK) szerint miközben az egész világ és az EU üdvözli a kezdeményezést a globális minimumadó bevezetéséről, a magyar kormány meg akarja akadályozni, mert nem tud meglenni konfliktus nélkül akkor sem, ha az ország érdekéről van szó, és ezzel súlyos károkat okoz.
Úgy vélte, áttörésnek számít a nemzetközi adóztatásban a globális minimumadó, amely a nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik. Egy ilyen súlyú kérdés megvitatását alaposan elő kellett volna készíteni, de a Fidesz-többség kierőszakolta a hirtelen döntést – mondta.
Közölte: bár minden európai kormány támogatja a kezdeményezést a globális minimumadóról, az Orbán-kormány lemond az ebből fakadó bevételről.
Toroczkai László (Mi Hazánk) amellett érvelt, hogy a globális techcégekre, így például a Facebookra vagy a Google-ra is vonatkozzon a globális minimumadó. Azzal indokolt: a Facebook és a Google bevételei az elmúlt három évben a „Covid-diktatúra” időszaka alatt is jelentősen emelkedtek, ezek a cégek azonban nem fizetnek egy fillér adót sem Magyarországon. Hozzátette: 2021-ben a Facebook 118 milliárd dolláros, a Google pedig 257 milliárd dolláros bevételt ért el, ami mintegy kétszer, illetve négyszer annyi, mint a magyar államháztartás bevételi oldala.
Közölte: a Mi Hazánk ezért megszavazza a magyar vétót, illetve a globális minimumadó elutasításáról szóló határozati javaslatot. Ugyanakkor – folytatta – amennyiben a digitális techcégek megadóztatása visszakerül a globális minimumadóról szóló javaslatba, akkor a Mi Hazánk támogatja a minimumadót.
