Szupervihar az energiaszektorban

Aggódik az előttünk álló tél miatt, ebben a pillanatban nem lehet megmondani, milyen lesz az energiaellátás, az állam azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a biztonságot a polgárok és a gazdasági tényezők számára, értékelte hétfőn Aleksandar Vučić államfő beszédében azon a belgrádi ünnepségen, melyen a száz legjobb diplomát szerzett orvostudomány-hallgatónak és további 250 nővérnek, egészségügyi dolgozónak nyújtott át munkaszerződést. Beharangozta: az év végéig növelik az egészségügyi dolgozók bérét, részleteket egyelőre nem közölt ezzel kapcsolatban, csak annyit, hogy az egészségügy az állam egyik tartópillére, ezért természetes, hogy a körülmények javításán kell dolgozni, a fiatal káder itthon tartásán. Európa első tíz állama közé kell tartoznunk, de nem az egészségügyi ellátás megfizethetetlensége, hanem annak minősége és elérhetősége terén, jegyezte meg.

Vučić úgy fogalmazott: az előttünk álló héten részletekbe menően ismerteti majd az államvezetőség azokat a terveket, amelyeket az energiaválság hatásának csökkentése érdekében tervez megtenni. Elmondása szerint ebben a pillanatban semmi biztatót sem mondhat a téllel kapcsolatban, minden rossz irányba halad, olyan ez, mintha valaki egy „szupervihar” előkészítésén dolgozna az energetika területén. Hozzátette, a kőolaj beszerzése terén most kissé jobb a helyzet, mint hetekkel ezelőtt, a gáz előteremtése azonban gondot jelent az európai államok többségének, Szerbiának egyelőre nem.

Vučić úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy Oroszországgal egy olyan megállapodás van érvényben, melynek értelmében 2–2,2 milliárd köbméter gázt biztosan beszállíthat alacsonyabb áron országunk, további egymilliárd köbméterre még mindig szükség lesz, s nem számít jó hírnek az, ha válság alakul ki a piacon, mert az Szerbia számára is növeli a gáz árát a további egymilliárd köbméternek az esetében, esetleg veszélybe sodorja az említett mennyiségnek a beszerzését.

Az államfő meggyőződésének adott hangot: az energiaárak továbbra is növekednek majd, az áram és a szén ára máris a legmagasabb, ahogyan az nyaranta egyébként is lenni szokott, azzal, hogy az idén ehhez a nehézséghez csatlakozik még a piacot jellemző többi komoly probléma. Mint közölte, amikor arról beszél, hogy az állam igyekszik mindent megtenni a helyzet javítása érdekében, akkor valóban arról beszél, hogy minden más országnál többet tesznek az energiabiztonság érdekében, a cél, hogy Szerbia legyen a legfelkészültebb a télre.

KITARTANAK A BÉREMELÉSEK MELLETT

Az államfő ismét szólt a tervezett 18 százalékos nyugdíjemelésről és a minimálbérek 12–14 százalékos növeléséről az év végén, ami 700 eurón felüli átlagbér eléréséhez vezethet 2023 márciusára. Úgy fogalmazott, hogy ettől a tervtől nem áll el az ország abban az esetben sem, ha valóban beigazolódnak a baljóslatok az energiapiacon, s a Nemzetközi Valutaalapnak a beleegyezése sem mérvadó ebben a kérdésben. Azt mondta, az állam terveit csak olyan hatalmas tektonikus mozgások húzhatják keresztbe, ha például 5000 dollárba kerülne ezer köbméternyi gáz, vagy 170-be egy hordónyi kőolaj. Ha efféle forgatókönyv következik is be, akkor is harcolni fog az államvezetőség a felvázolt terveknek a megvalósítása érdekében, azon lesz, hogy leküzdje a nehézségeket, értékelte Vučić.

ÚJ EURÓPA ÉPÜL

Beszédében kitért az európai integrációs tervekre is. Azt mondta, fontos lesz a csütörtöki uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozó, melyre már ő is megkapta a meghívót, s melyen, az eddigi sajtóértesülések szerint, a csatlakozási folyamat felgyorsításáról döntene Brüsszel. A határozat részét képezheti az uniós források megnyitása az integráció folyamatában lévő országok számára. Vučić közölte, előbb egyeztet majd a Nyitott Balkán tagállamainak, tehát Albániának és Észak-Macedóniának a vezetőivel, majd ezt követően a szerb kormánnyal is, s ezután dönti el, részt vesz-e a brüsszeli megbeszélésen. Szerinte azért lényeges a csütörtöki csúcs, mert azon voltaképpen Európa jövőjéről, az uniós felépítmény sorsáról hoznak majd döntést az uniós vezetők.

KI LESZ A KORMÁNYFŐ?

A kormányalakítás kérdéséről szólva az államfő kifejtette, a választási folyamat még tart, továbbra is van olyan önkormányzat, amelynek a területén meg kell ismételni a voksolást. Úgy fogalmazott, a szabályokat lényegében az ellenzék állította fel, attól tartva, hogy a hatalom majd megmásítja a választások eredményét, saját hasznára fordítja azt. Szerinte érdekes megfigyelni, milyen nevekkel rukkolnak elő a lapok a leendő miniszterelnök személyét illetően. Nem akart belemenni a találgatások kommentálásába, abba, hogy egyesek Goran Vesić eddigi belgrádi alpolgármestert, esetleg Siniša Mali pénzügyminisztert jelölték meg leendő kormányfőként. Jó lesz, ha megjegyzi mindenki ezeket az értesüléseket, s amikor kiderül, ki a kormányfő, összevetik azokat a valósággal, jelentette ki.

NEM LESZNEK ELKOBZÁSOK

Továbbra is elutasítja az Oroszország elleni szankciók bevezetését. Mint mondta, nem hisz a szankciók politikájában, sem abban, hogy az állam bárkitől bármit saját kedve szerint elkobozzon – ezzel szintén olyan ellenzéki kijelentésekre reagált, melyek az embargó bevezetését sürgették, továbbá orosz oligarchák vagyonának a sürgős elkobzását.