2022. augusztus 9., kedd

Gombaházak

Akármennyire is szeretném, nem tudom pontosan felidézni, gyermekként melyek voltak azok a rajzfilmek, amelyeknek a világába úgy igazán bele tudtam képzelni magam annak érdekében, hogy ilyen módon próbáljak segíteni az adott rajzfilm főhősének a céljai elérésében, az elképzelései megvalósításában vagy éppen az álmai beteljesítésében. A mesékkel persze már más volt a helyzet, azokat jóval könnyebb volt a saját világomhoz igazítani, pontosan azért, mert az én fantáziám teremtette meg számomra azt a világot, amelyben játszódtak. A rajzfilmekben csupán a készen kapott képek apró részleteit alkothattam meg magamnak, azokat, amelyek befolyásolták ugyan a teljes képet, mégsem határozták meg igazán annak milyenségét. Arra azonban pontosan emlékszem, hogy – amiként valószínűleg minden gyermek – mindig a jóért akartam kiállni, a pozitív szereplők mellett szerettem volna felsorakozni, ilyen módon kísérelve meg növelni az erejüket a negatív szereplőkkel szemben, határozottan támogatva őket a mindenkori rossz ellen folytatott küzdelemben.

Nincs ez másként ma sem, legalábbis ami a jóért való kiállást illeti. A rosszal való szembeszállás azonban mintha némiképp elhalványult volna, ami általános jelenség a felnőtté válás folyamata során. Nem annyira a beletörődés, mintsem inkább az elfogadás, a megszokás vagy éppen a ráhagyás miatt. Vagy talán az égi igazságszolgáltatásba vetett hit és bizalom erősödése miatt. Mert az ember, akármilyen határtalan is az igazságérzete, egy idő után ráun arra, hogy az örök igazságosztó szerepében tetszelegjen, kiváltképp akkor, ha annak az égvilágon semmi értelmét nem látja, így hát maradnak neki a belső vívódások, az önmarcangolások meg az önmaga megnyugtatására tett kísérletek, mondván, előbb-utóbb minden jóra fordul, mindenki elnyeri a méltó büntetését. Éppen úgy, ahogyan a mesékben.

A rajzfilmek világánál maradva, be kell vallanom, azt sem tudom pontosan felidézni, gyermekként milyen volt a viszonyulásom a generációk sora által kedvelt kék színű törpök lakóhelyéhez, a híres Aprajafalvához. Azzal azonban tisztában vagyok, hogy később, tizen- meg huszonéves korunkban milyen gyakran hasonlítottuk hozzá kedvenc fesztiválunk, a Nyári Ifjúsági Játékok helyszínét, a zentai Népkertet, annak ellenére is, hogy az ott lakók a gombaházak helyett sátrakban éltek, és – jó esetben – nem fenyegették őket olyan veszélyek, mint a gonosz vén varázsló meg a nyavalyás vörös macskája. A jó értelemben vett elszigeteltség, a mérhetetlen szabadság meg az a sajátos rendszer alapján felépülő közösségi létforma azonban, ami a rendezvényt jellemezte, mégiscsak adott valamiféle létjogosultságot az említett párhuzamnak.

Arra persze akkor még nem is gondoltunk, vajon milyen lenne valójában gombaházakban lakni, és mindig vidámnak lenni. Azóta viszont már akár ezen is elmélázhatunk, ráadásul nem is alaptalanul, ugyanis egy svédországi szálloda apartmanjai között a szokványos épületek mellett állítólag olyan, a Hupikék Törpikék világát idéző erdei gombaházak is találhatók, amelyeknek köszönhetően egyik pillanatról a másikra a mesebeli világban találhatjuk magunkat.

A kibérelhető gombaházak szinte teljesen úgy néznek ki, mint kedvenc törpjeink otthonai, ráadásul a berendezésük is hasonló, hiszen a házak közepén egy-egy méretes franciaágy helyezkedik el, amelyekben a vendégek kényelmesen pihenhetik ki fáradalmaikat. A legnagyobb eltérés a rajzfilmbeli és a valóságbeli gombaházak között az, hogy az utóbbiak emeletesek, így akár egy egész család is elférhet bennük. A szálloda kínálatában ugyanakkor a rendhagyó gombaházak mellett olyan óriási fatörzsekbe épített bungalók is találhatók, amelyeket egy helyi művész faragott ki úgy, hogy azok igazán különlegesek és élethűek legyenek.

Némi keresgélés után azt is kideríthetjük, hogy a svéd gyermekek körében még ma is töretlen népszerűségnek örvendő rajzfilm helyszínét az ország melyik részén, egészen pontosan melyik csatorna mentén építették ki, sőt arra is rábukkanhatunk, hogy amennyiben éppen arrafelé visz bennünket az utunk, akkor mennyire mélyen kell a zsebünkbe nyúlnunk ahhoz, hogy átélhessük a szálláshely által kínált élményeket, amit természetesen sokféle tényező befolyásol, köztük például az apartman felszereltsége, a kilátás milyensége, az ellátás minősége stb. Azt pedig, hogy mindez megéri-e, vagy sem, döntsük el saját belátásunk szerint!