2024. április 19., péntek
SZÓFIGYELŐ

Kalapácsár

A különösen hangzó kalapácsár főnév a kilencvenes években bukkant fel, és azóta szerepel az aukciókról szóló ismertetésekben, arra az összegre utalva, amelyen valamely árverésre bocsátott műtárgy, gyűjteménydarab elkelt: Megszületett a magyarországi aukciók rekordja: minden képzeletet felülmúló licit után 12 millió forintos kalapácsáron került új tulajdonosokhoz Munkácsy Mihály Kézimunkázó ifjú hölgy az ablaknál című 77×56 cm-es fára festett olajképe, amelynek kikiáltási ára 2,6 millió forint volt. – 42 ezer forintos kalapácsáron talált vevőt egy 1778-as bajor tallérból kialakított bross is. – Végül 400 ezer forintos kalapácsáron sikerült eladni. – A rendezvény összmérlege kalapácsáron 114 millió forintot jelzett. – A szalongarnitúra 18 millió forintos kalapácsáron talált új tulajdonosra. – A felkínált anyag felét sikerült eladni kalapácsáron. – Tavaly 44 millió forintot fizetett kalapácsáron egy gyűjtő. – A millió felett forgó alkotások összesített kalapácsára meghaladta a 41 millió forintot. – A katalógusban feltüntetett árak alapján gyenge felhozatalra számíthatott az érdeklődő, de a meglepetés nagyon kellemes volt, a vásárlónak és a tárgyak tulajdonosainak egyaránt. Szakértelemmel kiválogatott ékszerek, dísztárgyak jelentek meg a videó vetítőjén. Ez természetesen a kalapácsár ugrásszerű növekedését váltotta ki. – A 2020-ban 99 évesen elhunyt texasi olajmágnás mind a 23 képe elkelt, kalapácsáron 286, a jutalékokkal együtt 332 millió dollárt fialva. Két Vaszary-alkotás (…) ugyancsak tekintélyes kalapácsáron kelt el, a Fürdőzőkért 36 millióig, míg a Napsütéses kertért 14 millióig licitáltak. – A második napon Orbán Dezső csendélete került elsőként a milliós táborba 1,5 millió forintos kalapácsárral. – 1,1 millió forintos kalapácsáron kelt el Fényes Adolf Falusi házak című vászna. – Vaszary János Pompadour című műve érte el az árrekordot, a 800 ezer forintos áron felkínált kép 3,2 milliós kalapácsáron kelt el.

Illusztráció (Jimmy Chan/Pexels)

Illusztráció (Jimmy Chan/Pexels)

A kalapácsár szóban levő kalapács főnév arra az eszközre utal, amellyel az árverést vezető személy leüti a licitálás során kialakult, a kikiáltási ártól kisebb-nagyobb mértékben eltérő vételárat. Ezt leütési árnak is mondják. A leütési árra általában 10-15 százalékos, előre meghirdetett jutalékot számolnak fel a kereskedők, költségeik levonása után adót fizetnek belőle. A kalapácsárat vagy vételárat 1 százalékkal növeli az a járulék, amelyet kulturális alapba kell befizetni, valamint további 5 százalékkal terheli a szerzői díj.

Századunkban némileg háttérbe szorul a kalapácsár megnevezés, feltehetően azért, mert a beszélők kissé komolytalannak, bizalmas hangzásúnak tartják.