2022. augusztus 18., csütörtök
ANYASAROK

Beszéljünk a szexről

Intimitás szülés után

Az elképzelés szinte mindig eltér a valóságtól – nincs ez másképpen a szülés utáni intimitással sem. Az általános elképzelés szerint ugyanis a hathetes kontrollt követően, miután orvosunk megerősíti, hogy testi felépülésünk sikeresen lezajlott, máris összebújunk párunkkal, hiszen jó esetben csak hat hetet vártunk, szerencsétlenebb esetben pedig az egész várandósság és aztán a szülés utáni hat hét is kényszeres önmegtartóztatással telt. Elképzeljük, álmodozunk róla, milyen fantasztikus lesz újra egymásra találni, s a változatosság kedvéért ismét egymással törődni, rövid időre megfeledkezni szoptatásról, pelenkákról, altatásról, sírásról. De vágyunk-e erre igazán? Van-e még időnk, lelki erőnk, energiánk vágyni azok a hosszú, fárasztó hetek után, amelyek azzal teltek, hogy megpróbáltuk életben tartani családunk legújabb kiadását? És ha nincs? Baj, ha nem vágyunk rá? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel vártam a hathetes nőgyógyászati ellenőrzésem időpontját, tudván, hogy a választ nem feltétlenül az orvosi rendelőben kell keresnem.
A szülés utáni intimitás egyre gyakrabban felbukkanó téma a közösségi hálón. Bár itt tanácsokban és javaslatokban nincs hiány, érdemes kritikus szemmel végigmérni a kínálatot. A tökéletes insta-anyukák általában arról beszélnek, hogy nem kell aggódni, ugyanolyan lesz szeretkezni most is, mint régen, esetleg „kicsit majd fáj", vagy „nagyon fáj", kicsit „kellemetlen", s lehet először kedvünk sem lesz hozzá, de ez nem lehet akadály – evés közben jön meg az étvágy. Úgyhogy vágy ide vagy oda, jobb, ha összeszedjük magunkat, és „szeresd a tested, öltözz csipkébe, kedveskedj a párodnak, hiszen szegény olyan sokat várt erre a pillanatra" – szólnak jó szándékú tanácsaik. Bizonyára eljön ez a nagy pillanat. Kinek a hathetes kontrollt követően, kinek kicsit később, kinek sokkal később. Rengeteg dologtól függ. Téves lenne viszont azt feltételezni, hogy érdemes bármit is erőltetni, csak mert valaki a történelme egy bizonyos pontján egyszer csak úgy határozott, szülés után hat héttel „hivatalosan" véget ér a gyermekágyi időszak, s itt az ideje visszatérni az általános üzemmódba. A hibátlan insta-anyák tapasztalatai tükrözhetik a valóságot egyesek számára, mondandójuk azonban inkább jól szerkesztett, közkívánatra alkotott, az elvárásokhoz és nem a valósághoz igazított mesének tűnik.
A szülés utáni hatodik hetet követő ellenőrzésen megdöbbentő volt számomra, mikor a nőgyógyászom, még a vizsgálatot megelőzően megkérdezte tőlem, szeretnék-e egy éven belül újra várandós lenni, s amennyiben nem, milyen fogamzásgátló módszert szeretnék alkalmazni? Miközben megmutatta s elmagyarázta mik a lehetőségeim, irtó kellemetlen érzés fogott el. Felnőtt és érett nő létemre zavarban voltam, mert őszintén, még csak eszembe sem jutott, hogy erről a kérdésről hat héttel az első gyermekem születése után el kellene gondolkodnom. Azután szinte azonnal beindult bennem egyfajta bűntudathullám – én lennék az egyetlen, akinek a szülést követő hatodik héten nem a szex az első pont a listáján? Komolyan most kell erről döntenem? Máris? Az orvos részéről nyilván ez csak praktikusság kérdése – ha már ott vagyok, ha már minden rendben, akkor egyúttal ezt is el lehet intézni. Belőlem azonban kellemetlen érzéseket váltott ki a diskurzus. Végül abban maradtunk, hogy majd felkeresem az orvosom, ha döntöttem – pontosabban, ha visszatért az elvesztett libidóm, és felülkerekedik a fáradságomon a testi kontaktus utáni vágy.
Persze tévedés azt hinni, hogy a szülés utáni intimitás csupán a testünk állapotától függ. Nem tudtam mit felelni az orvosom kérdésére, mert egyszerűen fogalmazva, a lelkem még nem tartott ott, ahol a testem. Hiszen szülés után nem pusztán a testünk gyógyul, nem csak fizikálisan kell felépülnünk ahhoz, hogy az egészséges intimitás vissza tudjon térni egy párkapcsolatba. A lelki felépülés ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, ugyanakkor sokszor jóval hosszadalmasabb a fizikainál, arról nem is beszélve, mennyivel összetettebb és szerteágazóbb lehet. Ráadásul ezt a fajta felépülést az esetek többségében senki sem kíséri nyomon, még a kezelőorvosunk vagy a nőgyógyászunk sem.
Hordozni majd világra hozni egy új életet testet, lelket megrengető élmény. Emellett meggyőződésem, hogy a koronavírus okozta kényszerű életmódváltás nem könnyített senki szülőségének egészséges kibontakozásában. Az anyaság első hónapjai ideális esetben is megterhelőek – az anyává (vagy éppen apává) érés egy olyan folyamat, amely napról napra új kihívások elé állít, gyökeres változásokat követel, és minden tudásunkat megmérettető megpróbáltatásokat gördít elénk. Arról nem is beszélve, hogy azzal együtt, hogy gyermekünk született, tulajdonképpen nyertünk magunknak egy új identitást – szülőkké lettünk, anyákká, apákká. Már nemcsak valaki párja, férje, felesége vagyunk, hanem valaki(k) anyukája és apukája. És ennek az új szerepnek a megismerése, ennek az új identitásnak a feltérképezése nem megy mindenkinek zökkenőmentesen. Lehetnek napok, mikor egymásra nézünk, és megrémülünk, mert hirtelen nem látjuk tisztán a másikat, mintha nem ugyanaz az ember lenne – mintha újra meg kellene ismerkednünk egymással. Na és persze magunkkal is. Az egészséges párkapcsolati intimitásnak, legalább annyira alapköve önmagunk elfogadása, és önmagunk feltétel nélküli szeretete, mint a másik iránti vonzalom. Az pedig nem titok, hogy a gyermekágy zűrzavarában egyáltalán nem egyszerű ezeket az összetett érzéseket navigálni.
Szóval azt tudom csak mondani, amit bizonyára már hallott az olvasó, s szinte biztos vagyok benne, hogy olyan tanács ez, amelyre csak legyint, vagy talán fel is háborítja, hogy ezzel aztán semmire sem megy. Ráadásul nem pusztán a szülés utáni intimitásra vonatkozik, hanem úgy az anyasággal járó minden nehézségre, egy gyermek gondos nevelése vagy pusztán általános életben tartása okozta mindennapos kiborulásra. Türelem. Időt kell adnunk magunknak (és a párunknak) – testünknek, lelkünknek egyaránt. Nagy változás nőből anyává lenni. Ne bagatellizáljuk el. Azzal pedig egyáltalán nincsen semmi baj, ha a hathetes ellenőrzésről hazaérve, nem a hálószobába vesszük az irányt. Ha pedig mégis, akkor kedves egészségükre!
(Instagram: SohaTöbbéEgyedül)