2022. augusztus 17., szerda
NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS

Trianon és a magyar futball

A százkét évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátum a magyar labdarúgásnak is mérhetetlen károkat okozott. Bár a sportág már a kezdetektől Budapest-centrikus volt, de a döntéssel a labdarúgás elveszítette legfontosabb vidéki bázisai közül Temesvárt, Nagyváradot, Aradot, Pozsonyt, Kassát és Újvidéket. Emellett Trianon miatt a magyar labdarúgó-szövetség elveszített több száz klubot és több ezer játékost is. Ebből a szempontból különösen nagy veszteséget jelentett Erdély elvesztése, a későbbiekben ugyanis Temesvár és a Partium lett a minőségi román labdarúgás bölcsője. A trianoni döntés ugyanis nagyon erős injekciót jelentett a romániai focinak, így nem meglepő, hogy az erdélyi magyarokra és szászokra épülő román válogatott részt vehetett az első három labdarúgó-világbajnokságon.

Az 1938-as bécsi döntéssel Magyarország jelentős területeket kapott vissza, így II. világháború évei alatt a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Délvidék csapatai újra bekapcsolódhattak a magyar bajnoki rendszerbe. A visszatérő területek klubjai számára a legnagyobb sikert az 1943/1944-es idény hozta el, amikor is a Nagyváradi AC első vidéki csapatként bajnoki címet nyert az NB I.-ben, míg a Kolozsvári AC a 3., az Újvidéki AC pedig a 6. helyen végzett.

Az Újvidéki AC 1941 és 1944 között szerepelt a magyar élvonalban
Az Újvidéki AC 1941 és 1944 között szerepelt a magyar élvonalban

A későbbiekben az elcsatolt területekről olyan neves magyar nemzetiségű labdarúgók kerültek ki, mint a bukaresti Steauával BEK-et nyert marosvásárhelyi Bölöni László, a kijevi Dinamóval KEK-győztes nagyszőlősi Rácz László vagy a csehszlovák válogatottal Eb-címig jutó felvidéki Gőgh Kálmán és Móder József. A határon túli területek olyan neves labdarúgóedzőket is adtak a sportágnak, mint a temesvári Kovács István, az aradi Jenei Imre vagy a magyarkanizsai származású Árok Ferenc, akikre joggal lehet büszke minden magyar focirajongó, éljen bárhol is világon.