2024. április 18., csütörtök

Ahol a tudás szárnyra kap

A topolyai tangazdaságban létesül Szerbia első madárkórháza

A topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon egyedülálló kezdeményezése az egyike annak az öt projektnek, amely egyenként félmillió dinár támogatásban részesült az A1 vállalat jóvoltából. A nemzetközi kommunikációs cég szerbiai kirendeltsége ugyanis A világ, amilyennek szeretnéd (Svet kakav želiš) elnevezésű program keretében olyan újító ötleteket támogatott, amelyek a helyi lakosok és közösségek életminőségének javulását szolgálják – áll a cég közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a társadalmi felelősségvállalást szorgalmazó program szakmai és pénzügyi támogatást biztosít azoknak a nemzeti intézményeknek, szervezeteknek és kezdeményezéseknek, amelyek „a közegészségügy, az oktatás és a környezetvédelem terén jobbá formálják a világot”.

A pályázat követelményeit nemcsak teljesítette, de túl is szárnyalta a topolyai iskola kezdeményezése: a Felépülés szeglete elnevezésű projekt hiánypótló, humánus és a maga nemében egyedülálló nemcsak Szerbiában, de Közép-Európában is – írták a vállalat méltatásában. A diákok és a tanárok ugyanis olyan madárkórház megvalósításán dolgoznak a középiskola tangazdaságán, amelyen védett és szigorúan védett madarakat látnak majd el. A kezdeményezésről Pósa Attilával, az iskola tanárával beszélgettünk.

– A madárkórház megvalósítását részben a diákok szorgalmazták, ugyanakkor az iskola azon törekvésének része is, hogy korszerűsítse az állatorvosi technikusok képzésének feltételeit. A tangazdaságon többnyire a területeinken hagyományosan tenyésztett állatokat gondoznak a diákjaink. A szakképesítésük után viszont, akár középiskolai, akár egyetemi végzettséggel helyezkednek majd el, óhatatlanul találkoznak másfajta őshonos és egzotikus állatokkal is. Ebből adódott az is, hogy a tangazdaságon korábban létrehoztunk egy szegletet, ahol egzotikus állatokat is gondozunk. A minél kiterjedtebb képzés érdekében a Tartományi Természetvédelmi Intézethez fordultunk azzal a kéréssel, hogy segítőként szívesen csatlakoznánk az állatkertek munkájához. Hangsúlyoztuk, hogy mi kisebb testű ragadozómadarakat, verebeket, fecskéket, énekes madarakat is be tudunk fogadni. Az épületünk ugyanis adott volt a megvalósításhoz: 15 évvel ezelőtt pályázati eszközökből egy 250 négyzetméteres objektum épült a tangazdaságon, amely eredetileg sertés-szaporító állomás volt. Bizonyos törvényes megkötések miatt a későbbiekben nem tudtuk erre a célra használni, de az állattartás jogát és az egészségügyi funkcióját továbbra is fenntartottuk. Új tartalmakkal szerettük volna megtölteni, így a természetvédelmi intézettel megállapodást kötöttünk a madárkórház megvalósítására. Ehhez azonban szükség van a röpdék megépítése, illetve a takarmány tárolását biztosító fagyasztókra.

Az iskola személyzetét és tanári karát ismerve megtalálták a módját annak, hogy megvalósítsák az ötletet...

– Igen, pályáztunk az A1 vállalat kiírásán. Igazából próbálkozás volt ez, de nagy meglepetésünkre az öt legjobb projekt közé sorolták be a kezdeményezésünket. Indoklásuk szerint az egyedülállóság és a hosszú távú fenntarthatóság az, ami miatt támogatják a madárkórház megvalósítását. Emellett hangsúlyozták, hogy a társadalom javát szolgálja: Szerbiában ugyanis a mentett állatokkal nem igazán tudnak mit kezdeni az emberek, leginkább a palicsi és a belgrádi állatkert fogadja be őket. Ezzel ellentétben Magyarországon például egész hálózat létezik a mentett állatok átadására és gondozására: 30-40 kilométeres körzetenként működik egy befogadó állomás, ahol az emberek le tudják adni a sérült madarakat. Ezeken az állomásokon elvégzik az elsődleges ellátást, és az eset sürgősségétől és súlyosságától függően továbbirányítják az állatot a budapesti állatkertbe, Szegedre vagy a hortobágyi madárkórházba. Szerbiában egyelőre ilyen rendszer nem létezik, így éltünk a lehetőséggel, hogy mi alapítsuk meg az első befogadó állomást.

Ha jól tudom, akkor nem csak Szerbiában számít egyedinek a kezdeményezésük, szélesebb körben is párját ritkítja.

– Tudomásunk szerint középiskola még nem indított ilyen jellegű kezdeményezést Közép-Európában. Oktatási intézmény keretében működő madárkórház legközelebb a szlovákiai Kassán van, de ott is egyetem keretében. Nálunk szerencsés együttállás az, hogy a tanulóink érdeklődnek a szakmájuk iránt, a tanári csapat szakképzett és tettre kész, és minden olyan kezdeményezést támogat, amely szélesíti a diákok képesítését. A legnagyobb hozadéka ugyanis a projektnek az, hogy a tanulók megtanulnak bánni a vadmadarakkal, és elsajátítják az ilyen esetekre érvényes protokollt is. Ez magasabb szinte emeli az eddig is színvonalas képzést iskolánkban. Az oktatási törvény is úgy rendelkezik, hogy az iskolai projektekbe a tantárgyközi kompetenciák egyikeként a természetvédelembe is be kell vonni a tanulókat. A tangazdaságon folytatott munkát tehát szorosan kötjük a szakképesítés programjához: a létező objektum fertőtlenítését és a higiéniai feltétek megteremtését járványügyi gyakorlatként végezték el a diákok és a tanárok. Valós problémák megoldására igyekszünk tehát fektetni a hangsúlyt. A támogatott projekt keretében szintén a tanulókkal és a tanárokkal, illetve az iskolamester segítségével építjük meg a röpdéket is. Ez azért fontos, mert a diákoknak kutatniuk kell majd a szakirodalomban ahhoz, hogy megismerjék Vajdaságban az őshonos madárfajtákat, illetve azok életfeltételeit. Utána kell járniuk azoknak a törvényes előírásoknak is, amelyek szabályozzák, hogy egy bizonyos faj ellátásához mekkora területet kell biztosítani, milyen itatókat és ülőkéket kell felszerelni, illetve szükség van-e medencére. Az elmélet gyakorlati megvalósítása a projekt legnagyobb hozzáadott értéke a madármentés mellett.

A projekttel kapcsolatban óhatatlanul felmerül a kérdés: mit tehetnek területeinken a lakosoknak, amikor sérült madarat találnak?

– Fontos felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a madaraink a klímaváltozás miatt kihalóban vannak, és ezért minden segítségre szükségük van a fennmaradáshoz. A gyakorlatban a kirepült, egészséges fiókákat nem kell menteni, őket csak fel kell tenni a legközelebbi fa ágára, és a szülők tovább gondoskodnak róluk. Egy áramütött gólya, egy szélvédőhöz csapódott bagoly, vagy az út mellett kuksoló felnőtt madáron azonban segíteni kell. Íratlan szabály, hogy amennyiben az ember meg tudja fogni a madarat, akkor az mentésre szorul. Ezeket nem kellene ott hagyni, mert a rókák, kóbor kutyák gyorsan végeznek velük. Célravezető ezeket a madarakat dobozba helyezni, és hívni a madármentőket, vagy a legközelebbi vadásztársaságot. A madárkórház megnyitását követően iskolánkat is hívhatják, mi pedig értesítjük az illetékes hatóságokat. A természetvédelmi intézettel kötött megállapodás szerint ugyanis továbbra is ők koordinálják a madármentők tevékenységét, akiknek az elérhetőségét az intézet honlapján találják meg a lakosok. Ők akár helyszínre is elmennek a mentett madarakért: erre a célra alkalmas szállító járművekkel érkeznek, majd az elsődleges felmérés után szükség szerint a madárkórházba hozzák az állatokat. Így a lakosok biztosak lehetnek abban, hogy az állatok megfelelő ellátásban részesülnek – ismertette a mentési folyamatot Pósa Attila.

A projekt ötletgazdája az elismerésünk kifejezésekor hangsúlyozta, hogy az elképzelés nem valósulhatna meg a kollégái támogatása nélkül, de a külső szakemberek által biztosított konzultációk is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom javát szolgáló iskolai projekt életbe léphessen. A tervek szerint már őszre fogadnak sérült madarakat a topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon tangazdaságán.