2022. augusztus 18., csütörtök

Feltaláló a találmány mögött

„Egy találmány az ötlet és az anyagi világ közötti küzdelem eredménye. Az ötlet és a kész találmány között pedig mindig ott van a feltaláló munkája és szenvedése.” – mondta a neves német mérnök, Rudolf Christian Karl Diesel, a róla elnevezett belső égésű motor feltalálója. Ez az idézet a mai napon különösen aktuális, ugyanis június 13-án ünnepeljük a magyar feltalálók napját.

Az ünnepnapot az 1989-ben alapított Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) 20. évfordulója alkalmából 2009. június 13-án tartotta meg először. A választás azért esett erre a napra, mert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós 1941-ben ezen a napon szabadalmaztatta találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelynek köszönhetően később világhírnevet szerzett magának és hazájának.

Természetesen azonban nem csupán egy olyan magyar találmány született, amely megváltoztatta a világot. Ha kitöltünk egy keresztrejtvényt vagy egy hivatalban aláírunk valamilyen formanyomtatványt, bizony az is magyar tudós munkáját dicséri. Bíró László az 1930-as években Budapesten szerkesztette meg és 1938. április 25-én a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságon szabadalmaztatta a golyóstollat.

Bíró nem mellékesen eredeti hivatását tekintve újságíró volt. Ennek is köszönhetően születhetett meg a golyóstoll ötlete. A Magyarság című folyóirat felelős szerkesztőjeként ugyanis megfigyelhette, hogy a nyomdában az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, és az a papíron szárazon és piszkolódás-mentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken. A golyóstoll szabadalmát egyébként annak idején az angol kormány megvásárolta, mert az eszköz repülőgépeken, nagy magasságban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. Így 1944-ben a brit királyi légierő, a Royal Air Force már a Bíró-féle golyóstollakat használta. A találmány végül az 1960-as évekre a Föld minden országában elterjedt. Kevésbé ismert, de Bíró a golyóstollon kívül még több olyan találmányt is feltalált, amelyek mindennapi életünk szerves része. Ilyen például a gépjárműveken használatos automata sebességváltó, és a golyós dezodor is.

A mai számítógépek uralta világunkban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a számítástechnika területén is kimagasló eredményeket értek el feltalálóink. Neumann János az elektronikus számítógépek logikai tervezésében ért el kiemelkedő érdemeket. Ő tanácsadóként működött közre az 1952-ben üzembe helyezett EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer, elektronikus diszkrét változós automata számítógép) megépítésénél. Neumann e számítógép tervezése során alkotta meg az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét, a Neumann-elvet, amelynek alapján a mai számítógépek is készülnek. Az EDVAC is ezen elv alapján készült, úgyhogy a programokat és az adatokat memóriában tárolta.

Neumann a számítástechnika területén több amerikai magyar tudóssal dolgozott együtt, akik szintén hozzájárultak a számítógépek robbanásszerű fejlődéséhez és elterjedéséhez. Munkatársa volt például Kemény János, aki a Dartmouth College-ben 1964-ben elkészítette a BASIC programozási nyelvet, amely hozzájárul a korábban elvont gépi programozású számítógépek szélesebb körben való használatához. Kemény továbbá az elektronikus levelezés, vagyis az e-mailezés úttörőjének is mondhatta magát. Történt ugyanis, hogy Kemény felesége egy a Dartmouth College-től kétszáz kilométerre lévő főiskolán dolgozott. Kemény szorgalmazására azonban összekötötték a két intézmény központi gépét, így a házastársak levelezni tudtak egymással. E hálózat az első internetnek is tekinthető. Neumann Keményen kívül Szilárd Leóval is együttműködött, aki bevezette az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma bit néven ismerünk.

Golyóstoll és számítógép, két olyan eszköz, amely nélkül el sem tudnánk képzelni az életünket, amelyek hiányában nem volna lehetséges a mai gyors információcsere. A magyar feltalálók azonban nem csak e két találmánnyal járultak hozzá az emberi fejlődéshez. Említhetjük például Jedlik Ányos dinamóját, Eötvös József torziós ingáját vagy éppen Puskás Tivadar telefonhírmondóját, a rádió elődjét, és a sort lehetne még folytatni, és még így se lenne teljes. A száraz felsorolás helyett talán érdemesebb arra felhívni a figyelmet, hogy a golyóstoll felfedezése és a számítógépek fejlesztése a XX. században történt, amely Magyarország számára egy vesztes század volt.

Az országot ugyanis két világháború sújtotta, Trianonban elszenvedett egy a történelemben szinte példátlan területveszteséget, megtapasztalta a huszadik század által kitermelt mindkét totális diktatúra embertelenségét, sőt függetlenségét is évtizedekre elveszítette, és 1848/49 után 1956-ban ismét egy vesztes forradalmat és szabadságharcot élt át. Tudósaink életrajza is erről a viharos történelemről árulkodik. Szent-Györgyi Albert a II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesekkel, ezért a német megszállás idején bujkálni kényszerült.

A II. világháború után aktív közéleti szerepet vállalt a rövid életű II. Magyar Köztársaság létrehozásában, bízva abban, hogy a szovjet tankok árnyékában fennmaradhat egy demokratikus berendezkedésű ország. 1947-ben a kommunista diktatúra kiépülése miatt emigrációba vonult. Szent-Györgyi az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el 1986-ban. A zsidó származású Bíró László 1938-ban a zsidókat korlátozó kormányzati intézkedések miatt volt kénytelen elhagyni hazáját. De a fent említett magyar számítástechnikai úttörők mindegyike szintén emigrációban az Amerikai Egyesült Államokban volt kénytelen kamatoztatni tudását. Tudósaink, így hogy tudjuk azt is, hogy milyen történelmi viharok közepette voltak kénytelenek alkotni, megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, és nemcsak ezen az egy napon, hanem minden alkalommal, amikor bekapcsoljuk a számítógépet, golyóstollal jegyzetelünk, vagy éppen C-vitamin-készítményt veszünk be, hogy megőrizzük egészségünket.