2024. április 24., szerda

Berlin szankciókat követel

Scholz: Koszovónak és Szerbiának kölcsönösen el kellene ismernie egymás függetlenségét

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok, az ukrajnai háború, Szerbia ezzel kapcsolatos álláspontja és az Oroszországgal való viszonya, az európai integrációs folyamat és a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának lehetőségei szerepeltek napirenden az Aleksandar Vučić szerb államfő és Olaf Scholz német szövetségi kancellár által folytatott péntek délutáni négyszemközti megbeszélésen.

Miután Scholz gépe landolt a Nikola Tesla Repülőtéren, ünnepélyes fogadást szerveztek számára a Szerbia Palota előtt, ezt pedig a négyszemközti találkozó és a delegációk megbeszélése követte. Belgrád előtt a német kancellár Pristinát is felkereste, ahol egyértelműen kijelentette, annak, aki az Európai Unióba tervez belépni, el kell fogadnia a teljes európai uniós politikát, beleértve az összes érvényes egyezményt és előírást, a demokráciával kapcsolatos állásfoglalást, a társadalom nyitottságára vonatkozó uniós értékrendszert, a közös uniós külpolitikát, melynek részét képezi jelenleg a Moszkva ellen bevezetett szankciók politikája is. Az Ukrajna elleni agresszió egy olyan lépés volt Oroszország részéről, ami világos álláspontokat követel minden államtól. Scholz erről a témáról egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt, mely azt firtatta, meddig élvezheti még Szerbia a kettős szerepet, az uniós közeledés pozitívumait és az orosz gázból fakadó hasznot. Senkinek nem lehetnek aggályai: az európai út valóban európai utat jelent, fűzte hozzá a kancellár.

A TÍZMILLIÁRDOS CÉL

A találkozót követően Vučić kijelentette, a gazdasági együttműködés kapcsán lényeges tényező, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnere Szerbiának Németország, de Németországnak is Szerbia a nyugat-balkáni államok közül. Az idén az első négy hónap alatt máris 25,7 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem értéke, tette hozzá, december végére eléri majd a 7,5 milliárd eurót, s az a cél sincs messze, amikor tízmilliárdos lesz a forgalom, s a mai 77 ezer helyett százezer személyt foglalkoztatnak majd Szerbiában a német cégek.

Éles hangnemben, határozottan követelte a kancellár a szankciók bevezetését Oroszország ellen, közölte Vučić beszámolójában, ezzel kapcsolatban annyit tudott mondani beszélgetőtársának, hogy Szerbia különös helyzetben van: egyrészt a történelmi háttér, másrészt Koszovó, harmadrészt az energiabiztonság miatt. Jó hírnek nevezte, hogy Scholz támogatásáról biztosította országunkat az energiabiztonság megteremtése terén, minden olyan infrastrukturális projektumot segít majd, amely ehhez elvezetheti Szerbiát.

MI IS SZERETJÜK AZ INTEGRITÁST

Koszovó kérdése kapcsán az államfő elmondta: ma hallottuk először európai tisztségviselőtől, hogy kölcsönös elismerésre van szükség, ezzel kapcsolatban sincs egyetértés a két állam között, de, mint hozzátette, mindenki végezze saját munkáját, Szerbia a nemzetközi jog megőrzésének feladatán dolgozik továbbra is, ugyanakkor nem fél a dialógustól sem. „Amennyire Önök kedvelik az ukrán területi integritást, annyira kedveli Szerbia is a saját területi integritását”, jelentette ki. Meg fogja vizsgálni, hogyan viszonyuljon az új német állásponthoz a következő periódusban, közölte.

FÜRGÉBBEN AZ EU FELÉ

Scholz a kiváló gazdasági kapcsolatokra kitérve meggyőződésének adott hangot, folytatódik majd e trend, s az együttműködés egyre inkább kiterjed a klímavédelem és a kultúra szféráira is. Mint mondta, a régió gyorsabb európai integrációja mellett száll síkra, melynek része a Belgrád és Pristina közötti helyzet rendezése is. Rengeteg áldozatot követelt már az orosz agresszió Ukrajnában, értékelte, egy értelmetlen háború folyik, fontos szolidaritást mutatni Ukrajna iránt, segíteni ennek az országnak, minél több államnak kell csatlakoznia az oroszellenes szankciókhoz, mert azoknak köszönhetően csökken az orosz mozgástér a fegyverek beszerzésére, az agresszió folytatására, rákényszeríthetővé válik Moszkva arra, hogy tárgyaljon a békéről Kijevvel. Aláhúzta: azt várja el, hogy minden uniós tagjelölt állam csatlakozzon a közös uniós szankciókhoz.

A jogállamiság területén is előrelépést vár Németország Szerbiától, de a dialógus folytatását is fontosnak tartja. Bosznia-Hercegovina kapcsán közölte, nem látja értelmét az ország jövőjét veszélyeztető szeparatista erők segítésének, s az a véleménye, hogy ma ez történik. Újságírói kérdésre válaszolva a Koszovóval kapcsolatban közöltekről elmondta, a német álláspont e tekintetben már régóta világos, s most várják az előrelépésről szóló beszámolókat, szerinte ugyanis sok apró lépéssel kell ebben az esetben egy nagyobb lépésig eljutni.