2024. március 29., péntek
MAGYARCSERNYE

A trianoni békeszerződés hatásai a délvidéki egyházmegyékre

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) pénteken késő délután Magyarcsernyén a trianoni békediktátum 102. évfordulója alkalmából előadásokat szervezett, melyeknek témája Trianon hatása a magyar Egyházra, különös tekintettel a délvidéki egyházmegyéinkre volt.

A KÉK magyarcsernyei csoportjának vezetője, Keresztúri Rozália elmondta, hogy az előadásokra a helybeliek mellett Bánát több pontjáról, Kisoroszról, Nagykikindáról és Töröktopolyáról érkeztek vendégek.

Az első előadást, amelynek témája a Bánsági, illetve a Csanádi Egyházmegye Trianon utáni történetéről szólt, ft. dr. Orcsik Károly egyháztörténész, adorjáni plébános tartotta, aki hangsúlyozta, hogy ez a téma kevésbé ismert az emberek számára.

– Trianon után voltak kitűnő politikusaink és kiváló egyházi vezetőink is, akik igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy az új államhatárok közé került területen újraszervezzék mindazt, amit csak lehetett. Egy ilyen vezető volt Glattfelder Gyula csanádi püspök (1874-1911-1943) is, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a megszállás ellenére egyházmegyéjét zökkenőmentesen kormányozza. A püspök 1922-ben audienciára indult XV. Benedekhez, de nem találkoztak, ugyanis a pápa időközben meghalt. A következő pápa, XI. Piusz megválasztása után rögtön fogadta a csanádi püspököt, támogatta előterjesztését, melynek értelmében Kovács István prépostot nevezték ki a Csanádi Püspökség SZHSZ Királysághoz került területének általános helynökévé. Glattfelder püspök Szegeden alakította ki a csonka egyházmegye központját. Püspöki palotát, hittudományi főiskolát építtetett, és emellett mindent megtett a fogadalmi templom befejezéséért is. Az eredeti terveken változtatva olyan dómot kívánt felépíteni, amelynek 81 méter magas tornyait nagyobb távolságból is, tehát a Csanádi Egyházmegyének az elszakított területeiről is látni lehessen. Mindezen felül mindent megtett azért, hogy az elszakított papságot pénzügyileg és könyvekkel támogassa – hangsúlyozta az atya.

A második előadást ft. mgr. Szakály József topolyai plébános, a KÉK elnökhelyettese tartotta. A műsor során a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye Trianon utáni történetéről beszélt.

– A békediktátum által meghúzott új határvonal gyakorlatilag kettévágta a főegyházmegyét, körülbelül a kétharmadát a szláv utódállamhoz csatolva. A kalocsai érsek kormányzati hatalma ellehetetlenült, és ezzel együtt megindult a Szabadka környéki bunyevác papság vezetésével egy új egyházmegye megszervezése.

A katolikus egyház római vezetése nem lépett azonnal, a kivárásra játszottak. A húszas évek végén úgy tűnt, hogy állandósul az új határokkal létrehozott állapot, és ezért ideiglenesen apostoli kormányzóságokat hoztak létre, majd egyre több konkordátum született, de nálunk ezt az 1935-ben aláírt szerződést a királyi parlament végül nem ratifikálta. Így a kormányzóságok egészen 1968-ig fennálltak. A szentszék akkor hozta létre a Szabadkai Egyházmegyét, mint önálló püspökséget. Mondhatjuk úgy is, hogy a békediktátum egyházi vonatkozásban ekkor lett teljessé – mesélte az atya.