2024. április 18., csütörtök

Trianon kevésbé ismert negatívumai

Kishegyesen előadással emlékeztek meg az összetartozás napjáról

Szombaton este, a kishegyesi helyi közösség padlástermében előadást tartott Csőke Márk történész. Az estet a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte, a helyi közösség támogatásával. Az előadás apropója a nemzeti összetartozás napja volt. Az előadás során Csőke Márk a magyar történelem egy kevésbé ismert oldalát mutatta be, a délvidéki történésekre összpontosított.

– Általában mindig arról van szó, hogy mekkora területeket, milyen városokat veszítettünk el és mekkora volt ott a magyarság aránya. Előadásomban viszont arról beszéltem, hogyan zajlott a magyar adminisztráció felszámolása a Délvidéken, hogyan építették le a magyar iskolahálózatot és milyen intézkedésekkel nyomták el a helyi magyarságot. Többek között érintettem a jugoszláv agrárreformot, amelyből a teljes vajdasági magyarságot kihagyták. A nagybirtokokat elkobozták és az idetelepített szerbek között felosztották. Erre azért került sor, hogy a Közép-Szerbiára jellemző kisparaszti birtokviszonyokat idehelyezzék Vajdaságba – mondta el a történész, majd arról is szólt, hogy fegyveres összetűzések is voltak, mert a magyar és a német fiatalokat megpróbálták kényszerrel besorozni a jugoszláv hadseregbe. 1918 és 1922 között 44 ezer magyar hagyta el a térséget vagy önszántából, vagy kényszer hatására. Ezek tanítók, hivatalnokok és birtokosok voltak, a magyarság akkori elitje. Csőke azt is elmondta, hogy a magyarság számára nagyon nehéz volt ez az időszak, de nem ez volt a legnehezebb, az 1944-et követő időszak még ennél is több rémséget tartogatott számukra.