2022. augusztus 15., hétfő

Családias hangulatban sikeresen

Szorgalmas tanulók és lelkes pedagógusok egy helyen, a felsőhegyi általános iskolában

A siker nem csupán a jól felszerelt tantermen múlik. A pedagógusok felkészültsége és lelkesedése rendkívüli mozgató erő lehet a gyerekek jó tanulmányi előmenetelében. Talán mindez jelentős szerepet játszik abban, hogy több kimagasló eredményt is magukénak tudhatnak a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Kihelyezett Tagozatának tanulói; körzeti matematika versenyen második helyezést értek el, számos díjban részesültek a mesemondó, szavaló és képzőművészeti témájú versenyeken, sportdíjak és több pályázaton való eredményes részvétel bizonyítják, hogy szorgalomból és tehetségből nincs hiány a kis iskolában, ahol jelenleg 97 diák tanul. Családias a hangulat – vallják az ott dolgozók. Mintegy 20 pedagógus végzi munkáját az intézményben, tudtuk meg Pósa Soós Teodóra segédigazgatótól. A diákok sikereihez a tehetség és akarat mellett, szerepet játszik a jó vezetés is, és nem mellékes az sem, hogyan alakul az összhang a tanárok között.

A legjobb munkák gyűjteménye a tanári szoba előtt (Fotó: Dávid Csilla)
A legjobb munkák gyűjteménye a tanári szoba előtt (Fotó: Dávid Csilla)

– Mind az alsós tanítók és a felső osztályokat tanító tanárok között is kiváló az együttműködés, legyen szó bármilyen ünnepség megszervezéséről, vagy a versenyeken való részvételről és felkészülésről.

Csonti Melinda, a harmadik osztályosok tanítónője lelkesen sorolta fel mindazokat a pályázatokat és megmérettetéseket, amelyeken a gyerekek évről évre részt vesznek.

Pósa Soós Teodóra (Fotó: Dávid Csilla)
Pósa Soós Teodóra (Fotó: Dávid Csilla)

– A Kálmány Lajos népmesemondó versenyen több mint tíz éve sikeresen szerepelnek a tanulók, a mesei és rajzpályázatos részén is. A gyerekek rajzaival több éve részt vettünk a Mesélő Népkör elnevezésű rendezvényen. Az UNICEF rajzpályázatára is többször küldtünk munkákat, ezenkívül a Lidice Nemzetközi Gyermek Képzőművészeti versenyen háromszor is díjazásban részesültek a gyerekek. A Wass Albertről elnevezett szavaló- és prózamondó versenyről is mindig díjakkal tértünk haza. A Kárpát-medencei szintű versenyeken és a Bolyai Farkas Alapítvány vajdasági szintű rajzversenyén is részt veszünk. Minden évben nyerünk díjakat. Ezenkívül a tűzoltóversenyen és a Vöröskereszt rajzpályázatán is szerepelnek a gyerekek. Nemrégiben bohócdoktorokat rajzoltunk egy magyarországi pályázatra.

Mindamellett, hogy vannak nagyon jó rajzosaink, matematikából is szép eredményeket érnek el a tanulók. Néhányan körzeti második helyezést értek el matematika versenyen, vagy a Kenguru megmérettetésen érdemeltek ki diplomát. Mesemondó versenyen is szép eredményeket értek el. Erdélybe a döntőbe is kijutottunk, amely egy Kárpát-medencei indíttatású verseny. Résztveszünk egy mesekönyv írásában is, amelyek Magyarországon megjelennek. S a gyerekek számára ilyenkor nagy dicsőség, hogy az ő meséje benne van egy könyben!

Csonti Melinda (Fotó: Dávid Csilla)
Csonti Melinda (Fotó: Dávid Csilla)

Nagy élmény a gyerekek számára – átvenni a díjakat és együtt örülni.

– Folyamatosan figyeljük a pályázatokat, s ezeket próbáljuk beépíteni az órák menetébe. Úgy gondolom, hogy minden egyes pályázaton való részvétellel tanulnak valamit a gyerekek, valami olyat, ami nincs benne a tananyagban. S biztos vagyok abban, hogy ha visszaemlékeznek az általános iskolai időszakra, ezekre az élményekre emlékezni fognak – tudtuk meg Melinda tanító nénitől.

– Mindez nem született volna meg, ha nekünk tanároknak nincsenek olyan mestereink, akik  irányítanak, utat mutatnak, mert amit mi hoztunk magunkkal az iskoláztatás során, az lehet hogy már megkopott lenne. Ezért meg kell említenünk azokat az embereket, akiktől sokat tanultunk. Kiemelném Mezei Erzsébetet. Szalai Eszter, kétszer is eljött iskolánkba, különféle képzőművészeti technikákat tanított. Grubanek Martinek Emília pedig továbbképzést tartott. Mindez azért nagyszerű, mert akadnak olyanok, akik tudásukat ingyen s bérmentve továbbadják.

Jelen vannak az erős alapok az oktatásban, amelyek a néphagyományra épülnek. Hogyan tudják ötvözni mindezt, s mennyire fogékonyak a gyerekek?

– Úgy kezdődik a történet, hogy megkérdezzük a szülőket, hogy ők hajlandóak-e arra, hogy versenyeztessük a gyerekeket, mert minden itt kezdődik, hogy a szülő akarja-e, s ha szeretné, akkor időt és energiát, és például a képzőművészeti verseny esetében a szükséges fölszerelést is meg kell venni. A szülő közreműködése nélkülözhetetlen. Hiába a tehetséges gyerek, ha nincs meg a közreműködés. Így több lábon áll ez a dolog. A gyereknek, a tanítóknak, a szülőknek, a vezetőségnek s a mi csapatunknak is összhangban kell lennie, hogy mindez sikeres legyen.

Az első osztály tanulói Szarvák Gabriella tanítónővel (Fotó: Dávid Csilla)
Az első osztály tanulói Szarvák Gabriella tanítónővel (Fotó: Dávid Csilla)

Hogyan tudnak felkészülni egy-egy versenyre a tanterv mellett? Miként jut minderre idő és energia?

– Az iskolai órákon túl zajlik mindez. Tavaszi szünet ideje alatt például jöttek a gyerekek hozzánk, a tanárokhoz, mert tanterem híján nem tudtunk felkészülni. Nyolc terem van összesen az iskolában. Az iskolai felkészülés után otthon folytatják a gyerekek a munkát, majd később az iskolában dolgozunk rajta közösen. Hiszen hetente két képzőművészeti óra minderre kevés lenne. De legyen az egy mesemondó verseny, egy szavalóverseny, vagy egy matematika verseny…mindig találunk időt és plusz energiát a felkészülésre.

A gyerekekben is megvan az akarat. Kell-e őket külön motiválni?

– Amikor látják, hogy szép ajándékokat kapnak, jó eredményt érnek el, akkor már ők is lelkesek. Például, amikor beharangoztam az Arcus pályázatát, akkor azon nyomban két gyerek is jelentkezett, hogy én is nyertem már, én is szeretnék ismét részt venni. Ezért nem kell különösebben motiválni őket.

A második osztály, Berec Gábor Zsuzsanna növendékei (Fotó: Dávid Csilla)
A második osztály, Berec Gábor Zsuzsanna növendékei (Fotó: Dávid Csilla)

– Az idősebbek is motiválják őket – mondja Horváth Csilla, a negyedik osztályosok tanítónője – Mi tanítók, pedig egymást lelkesítjük. Engem például a kolléganő motivál, a Melinda tanító néni. Ő a népművészet mestere. Amikor megérkezik egy-egy felhívás a rajzpályázatra, s nincs ötletünk, Melinda bejön az órára, megindít bennünket, segít az első lépésekben. Nálam 12 fiú van az osztályban, kezdetben kicsit nehezebb rávenni őket az alkotásra. Gyakran közösen is tartunk rajz órákat.

Milyen témák, foglalkozások érdeklik a gyerekeket?

– A kötelező olvasmányokra nehezebben tudnak ráhangolódni, de például szívesen írnak mesét, találnak ki közösen történeteket, szeretnek csalimeséket írni. S élvezik, hogy ők lehetnek az alkotók. Több gyerek is van az osztályomban, akik nagyon jó fogalamzásokat írnak, de rengeteget olvasnak.

Csonti Melinda a negyedikesekkel (Fotó: Dávid Csilla)
Csonti Melinda a negyedikesekkel (Fotó: Dávid Csilla)

Nem kell őket biztatni az olvasásra?

– Egy év alatt jutottunk el oda, hogy most is visszahozott három könyvet egy kisgyerek. Kitaláljuk, hogy melyik írót ,,járjuk körül”. A könyvtáros nénivel is jól közreműködünk itt a faluban. Elmegyünk hozzá, összegyűjti a kért könyveket, s két hónapon keresztül olvasunk. Csereberéljük az olvasmányokat. Az egyik gyerek elolvassa és elmeséli, minden héten bemutatják a könyvet. Egy év alatt sikerült elérnünk azt a harmadik osztályban, hogy akarnak olvasni és jelentkeznek, hogy el szeretnék olvasni a könyvet.

Mindehhez meg kell találni a megfelelő könyvet is.

– Igen, ebben pedig ők segítenek, én pedig témákra bontom az évet.

A harmadikosok - a ,,csupafiú” osztály, és Horváth Csilla tanítónő (Fotó: Dávid Csilla)
A harmadikosok - a ,,csupafiú” osztály, és Horváth Csilla tanítónő (Fotó: Dávid Csilla)

Milyen könyveket hoznak, ajánlanak a gyerekek?

– Az Egy ropi naplóját hozták legutóbb. Nagyon kevés kortárs könyv van a könyvtárunkban. Megpróbáljuk beszerezni a kívánt könyveket, s vannak szülők, akik megvásárolják ezeket, s kölcsön is adják az osztályban egymásnak a gyerekek. Fölírja magának a kis noteszéba a tanuló, hogy éppen kinek adta kölcsön.