2022. augusztus 8., hétfő

A megmaradás ünnepe

Királyhalmon tartották meg a nemzeti összetartozás napjának vajdasági központi rendezvényét

Cikkünkhöz képgaléria is tartozik, amelyet ITT tekinthetnek meg!

A nemzeti összetartozás napja alkalmából Királyhalmon, a Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom templomkertjében tartották meg a hagyományos vajdasági központi rendezvényt. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját, a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. Utóbbit a Magyar Nemzeti Tanács 2011-ben hozott határozatának értelmében a vajdasági magyarság emléknapjai, azaz jeles napjai között tartják számon. A Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom templomkertjében 2012-ben ültették el az almafát, „amelynek gyökere a magyarság összetartozásának, termése pedig a nemzet megújulásának a szimbóluma”. Ugyanebben az évben rendezték meg első alkalommal az említett helyszínen a vajdasági központi megemlékezést.

Fotó: Ótos András
Fotó: Ótos András

A szentmisét követően a vendégeket Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte, majd Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez, kiemelvén: „Azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk, hogy szembesüljünk a békediktátum következményeivel, valamint megünnepeljük megmaradásunkat, és azt, hogy a nehézségektől függetlenül a magyar nemzet megmaradt és életerőtől duzzad”. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény volt a 2010-ben megválasztott Fidesz-KDNP parlamenti többség első fontos közjogi dokumentuma, a hitelesség mérföldköve ez a törvény, hiszen az ígéret beváltásának a bizonyítása, emelte ki Pásztor István. Mint hozzátette, a törvény az összetartozásnak, mint érzésnek és meggyőződésnek biztosította a közjogi súlyt, valamint megkerülhetetlen, örök érvényű választ adott a trianoni békediktátum következményeire. Ennek a törvénynek az elfogadása megkerülhetetlen mérföldkövet jelent a nemzetpolitikában, amelyiknek az elfogadásától minden mássá vált magyar-magyar viszonylatban, nyomatékosította Pásztor, kiemelvén, hogy hálásak a Fidesz-KDNP-nek a törvény meghozataláért, de azért is, mert a törvényt tettek és intézkedések követték.

Beszédének folytatásában Pásztor István rámutatott, hogy a nemzeti politizálás az elmúlt 102 évben folyamatos konfliktust jelentett, „nemcsak másokkal, hanem önmagunkkal is.” Ez a helyzet mára jelentősen megváltozott, „azaz jelentősen megváltoztattuk”, emelte ki Pásztor. Mint hozzátette, az új körülményeket a magyarok és a szerbek hozták létre a magyar–szerb megbékélési folyamatnak köszönhetően.

Ezt követően a VMSZ elnöke az idei szerbiai és magyarországi választások témájára tért ki, mondván, hogy elégedett az eredménnyel és úgy véli, hogy mindenki elégedett lehet a teljesítménnyel.

Fotó: Ótos András
Fotó: Ótos András

– Megőriztük legitimitásunkat. A vajdasági magyar közösségnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek, önálló frakciója lesz Belgrádban. Rendületlen az a politikai erő, amit élvezünk és ami a legitimitásunkat biztosítja. Ugyanennek a folyamatnak a részeként bizonyítottunk szavahihetőségünket, elsősorban itt, Szerbiában. Ez plusz súlyt ad a politizálásunknak és közéleti szerepünknek, illetve minden magyar embernek. Ugyanakkor hozzájárultunk ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP folytathassa a kormányzást, illetve ismét kétharmados többséget vívjon ki magának. Minden ötödik, a Fidesz-KDNP-re a határon túlról érkező szavazat innen ment el. Messze számarányunk felett járultunk hozzá, hogy folytatni tudjuk az eddigi nemzetépítő tevékenységet. Megkérdőjelezhetetlen módon hozzájárultunk ahhoz is, hogy a volt szerbiai köztársasági elnök ismét mandátumhoz jusson, a választás első fordulójában. Folytatni tudjuk a megkezdett munkát, folytatni akarjuk a megkezdett munkát, mert az a meggyőződésünk, hogy nekünk és másoknak is ez a fajta együttműködés biztosít kibontakozási lehetőséget. Ugyanakkor erről a helyről is el kell mondanom, hogy nem fogjuk elfogadni, hogy partnernek is tekintsenek bennünket, de szalámizni is próbáljanak bennünket. A kettő nem egyeztethető össze – fogalmazott Pásztor István.

Fotó: Ótos András
Fotó: Ótos András

A rendezvényt többek között Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Kaizinger Tibor, a Szabadkai Főkonzulátus első beosztott konzulja, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a vajdasági magyarság egyházi méltóságai, köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati képviselői tisztelték meg jelenlétükkel.