2024. április 20., szombat

50x25

Ha valaki megkérdezi, hogy mennyi kell egy jó történethez, mondhatjuk neki, hogy Vajdaságban ezerkétszázötven négyzetméter. Amikor 2015-ben elkezdődött a Mini Délvidék története, akkor még senki sem lehetett biztos abban, hogy ezerkétszázötven négyzetméter is elég ahhoz, hogy egy jó történet alakuljon ki az ötletből.

Abban sem lehettek biztosak a kezdeményezők, hogy valóra tudják váltani az elképzelésüket. A történelmünket, a lelkünket, a gondolatainkat, elporladt generációk emlékét, megszakadt vágyakat, elfojtott sóhajokat, nagyratörő ábrándokat, csatakiáltásokat, nyihegő lovakat, mocsárban rejtőző madarakat, óvatos rókákat, merész gyerkőcöket, ijedt öregasszonyok életét akarták megidézni a Mini Délvidék megálmodói.

Nem okvetlenül csak azon épületmakettek által akarták megidézni, amiket körbe lehet járni Tóthfaluban. Pontosabban egyáltalán nem azok által. Hanem a képzeletünk által. Ez volt ennek a tervnek a legszebb része. A képzeletünkbe vetett bizalom. Ez tartotta össze Faragó Zoltán ötletgazdát, Valkay Zoltán építészmérnököt, aki kidolgozta a projekttervet, Ambrus Imre helyi alkotóművészt, Utasi Jenő atya plébánost, a helyi Rákóczi Szövetség ifjúsági tagozatát és a helyi Szabó Dénes Egyesületet.

A vajdasági magyar közösség képzeletébe vetett bizalom kellett ahhoz, hogy hat év kitartó munkájával elkészüljön a Mini Délvidék, ami tavaly szeptember 25-én, a Vajdaság Tóthfaluba költözik elnevezésű VM4K-rendezvény keretében került átadásra, hogy aztán kicsik és nagyok lépkedjenek az ezerkétszázötven négyzetméteren, át a Tarcalon, megkerülve a Dunát, belelépve talán a Szávába vagy a Drávába, rácsodálkozva az Avalára, megpihenve a Titeli-fennsíkon otthon érezzék magukat a tájban. („A Mini Délvidék a Kárpát-medence déli részét ábrázolja, egész Vajdaságot meg azon túl egy kicsit. A Duna folyását makettoztuk le méretarányosan Bezdántól Kladovóig. Műholdfelvételek alapján rávetítettük erre a területre a Dunát, illetve legnagyobb mellékfolyóit, a Tiszát, a Drávát és a Szávát, valamint a Ferenc-csatornát, illetve a domborzatot: a Tarcal-hegyet, az Avalát, a Verseci-hegységet, a Delibláti-homokpusztát, a Telecskai- és a Titeli-fennsíkot. Egész településmaketteket nem tudtunk elhelyezni, így minden településhez a rá jellemző épületet csináltuk meg kicsiben.")

A képzeletünk tart össze bennünket: az ég felé törő füstcsík vagyunk, szertefoszló remegés. Évszázadok 50x25 méteren. Ennél kevés merészebb dolgot tudok elképzelni. Rekonstruált képzelet! Ezért kerestük meg a tóthfalusiakat, fogadnának be bennünket, hadd szervezzünk náluk, velük egy rendezvényt.

Talán ugyanaz a bennünket, vajdasági magyarokat összetartó képzelet, ami a Mini Délvidéket is életre hívta, ihlette meg Ákost, hogy eljöjjön Vajdaságba.

A Pannon Rádió Csillaghullás című műsorának nyilatkozva az énekes elmondta, hogy egyebek között azért nem jött el eddig Vajdaságba koncertezni, mert nem találtak olyan helyi partnert, akivel összeállva ezt a nagyszabású eseményt létre tudták volna hozni.

Aki ismeri Utasi Jenő atyát, az tudja, hogy nem egy jó történet fűződik a nevéhez, vállalkozó szelleme pedig nem ismer határokat. Ennek újabb bizonyítéka, hogy június 4-én Vajdaság azért költözik Tóthfaluba, mert Utasi Jenő atya megtalálta Ákost, vagy ahogyan az énekes nyilatkozta, ő találta meg az atyát. Ez végső soron mindegy is, hiszen aki ismeri Utasi Jenő atyát, az tudja, hogy benne és Rejtő Jenő hősében, Piszkos Fredben, a kapitányban van egy közös vonás, mégpedig az, hogy aki őt keresi, azzal előfordulhat, hogy meg is találja!

Mennyi kell egy jó történethez? Ha valaki ezt kérdezi, mondhatjuk azt, hogy 50x25 négyzetméter és a fentebb néven nevezettek kreativitása: egy plébános, néhány lelkes ember, aki elviszi oda a vajdasági magyarokat egy napra, számos lelkes falubeli, aki évtizedeken keresztül már annyi mindent megteremtett eddig is a faluban.

Bármerről nézzük is azonban, rá kell jönnünk, hogy lélek kell és képzelőerő, összefogás és bátorság egy jó történethez.
Ez persze nemcsak Tóthfaluban van meg, de ott is megvan, ahogyan a Mini Délvidék is megvan, és várja a kalandra vágyókat, a nosztalgiázókat, a kíváncsiakat és Ákos-rajongókat. Vár mindenkit, aki egy napra megint Tóthfaluba költözik!