2022. augusztus 9., kedd
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A zöldségnövények árát a kereslet-kínálat törvénye alakítja...

Kis Torma András noszai kertésszel beszélgettünk

Tőke- és munkaigényes ágazata a mezőgazdaságnak a gyümölcstermesztés, s ahogy mondják, aki gyümölcsöst telepít, legalább 25 évre meghatározza gazdaságát és gazdálkodását. A piac kiszámíthatatlansága, a kiviteli gondok, amihez folyamatosan növekvő termelési költségek és depresszív árak párosulnak, a szaktárca támogatása és a pályázatok ellenére fékezi a gyümölcsösök területének látványos növekedését, a kiöregedett gyümölcsösök helyébe még az irtást követő pihentetés után sem minden esetben kerülnek fiatal facsemeték. Az észak-bácskai homokvidék a szőlő-, majd a gyümölcstermesztésről vált ismertté, s bár a gyümölcstermesztés, némi szerkezetmódosulással, továbbra is vezető ágazat, a zöldségnövények vetésterületének fokozatos növekedése meg a szaporodó fóliasátrak megerősítik, hogy újabb jövedelemforrásokat keres a gazda.

– Mivel családunk kis területen gazdálkodik, így a terményt a piacon értékesítjük, ahol a fennmaradást a minél változatosabb és kifogástalan minőségű termény kínálata szavatolja, így a szőlő- meg almatermesztés mellett kertészkedni kezdtünk, és paradicsomunk meg a dinnyénk nagyon gyorsan keresetté vált. A kiöregedett gyümölcsöst meg a kövidinka szőlőst nem telepítettük be újra, hanem fokozatosan növelni kezdtük a zöldségnövények vetésterületét, így szabadföldi kertészetünk 5 hold, a fóliasátrak pedig 5500 m² területet borítanak be – mondja Kis Torma András noszai kertész, és azt is megjegyzi, hogy alig fejeződött be a fóliasátrak betelepítése, kezdődött a palántázás a szabadföldön. – Termékszerkezetünkben mintegy 20 zöldségnövény szerepel, a salátától, paradicsomtól és salátauborkától kezdve a csemegepaprikán át a cukkinig és dinnyéig, melyeknek a palántáit magunk neveljük, s a meleg napok miatt sietni kell a munkával, nehogy túlnőjenek a palánták. Nemcsak a szabadföldön van munkánk, hanem a növényházakban is, ahol folyamatos a már bogyókat nevelő paradicsom és a szépen virágzó uborka kötözése, de nem hanyagolható el az egyik legfontosabb növényvédelmi teendő, a szellőztetés sem. Az intenzív öntözés, bár csepegtető és mikroszórófejes modelleket alkalmazunk, növeli a növényház páratartalmát, ami viszont kedvez a kórokozók terjedésének. Ennek megelőzésére szolgál a szellőztetés.

A növényház hőmérsékletét némileg csökkentő árnyékolóhálók nem kerülnek a palástra?

– A korábbi években alkalmaztuk, de ez a második év, hogy fényvisszaverő oldatot permetezek a növényházakra, így még tűző nap esetében is jelentősen csökken a belső hőmérséklet, de ennek ellenére szükség van a szellőztetésre, s megtörténik, hogy csak este 10 óra után csukjuk az ajtókat. A korszerű nagy légterű növényházakban, többnyire ilyenek a mi fóliasátraink is, számítógép vezérli a páratartalmat, a szellőztetést, de a fejlesztésben még nem értünk ilyen szintre.

A pályázatok, esetleg kedvező agrárhitelek nem segítenének a korszerűsítésben?

– Eddig többnyire önerőből bővítettük a termelést, de tartományi támogatással is épültek fóliasátrak, a pályázatok pedig a gépek kedvezményes áron történő beszerzését tették lehetővé.

Betakarítógépekről van szó?

– A gépek esetleg a gyökeres zöldségnövények betakarítását könnyítenék, de ezekből termesztünk legkisebb területen, így kézi munkaerőre hagyatkozunk. Traktort és talajművelő gépeket vásároltunk a pályázatokon elnyert pénzen.

Kis Torma András: Szépen fejlődik a paradicsom a növényházban, és az első bogyók megjelenése bő termést sejtet
Kis Torma András: Szépen fejlődik a paradicsom a növényházban, és az első bogyók megjelenése bő termést sejtet

A kertészek határozottan állítják, hogy a fajtatulajdonság mellett a kiadós öntözés és a tápanyagban gazdag talaj szavatolja a tetszetős és magas biológiai értékű terményt...

– A homok, ahogyan mi fogalmazunk, „nyeli a vizet és a tépanyagot” és az esetleges esők mellett is szükség van öntözésre, ami a csepegtetőrendszerben tápoldatozással párosul. Ami pedig a tépfenntartást illeti, tapasztalataim szerint a homokos talajon nem elegendő csak műtrágyát használni, a szerves trágya a legkomplettebb tápanyag, de az állattenyésztés hanyatlásával egyre nehezebb hozzájutni, de ettől függetlenül a szerény mennyiségű szármaradványok talajba dolgozásával kerül némi szerves anyag a homokos földbe. Emellett palántázáskor baromfitrágyapelletet szórunk a palánták alá. Azonban ne gondoljunk a holdankénti tonnás mennyiségekre, mert egy-egy „fészekbe” legfeljebb 50 gramm pellet kerül, a 320 m² alapterületű növényházban pedig 40 kg kerül a talajba.

Az első termések már mutatkoznak a fóliasátrakba telepített paradicsomon és uborkán. Mikor jelenik meg a termény a piacon?

– Termelésünket úgy állítottuk be, hogy egész évben jelen legyünk a piacon, így a fűtetlen fóliasátrakban hidegtűrő növényeket termesztünk, amelyek idénye a salátával végződik, de közben már megjelenik a karalábé is. A paradicsom meg az uborka rendszerint Péter-Pál napján kerül a piaci asztalokra, de felgyorsult a növények növekedése, így már június 20-a körül kezdődhet a szüret. Hogy milyen árakra számítunk? Nem hivatkozom a termelési költségek növekedésére, hogy az szolgáljon alapul az árképzésben, mert a zöldségnövények árát mindig a kereslet-kínálat törvénye alakítja, s ezekre az árakra most nem panaszkodhatunk. Nekem az a feladatom és célom, hogy minél tetszetősebb és jobb beltartalmi értékű terményt kínáljak fel, s ez tükrözze az árat –  vallja Kis Torma András.