2022. július 4., hétfő

A lovassport összetart

A külhoni régiók közül Vajdaság lovai és lovasai szerepeltek legsikeresebben az eddigi Nemzeti Vágtákon – Pásztor István: Képzés indul a lótartók számára

Ma ( szombaton) tartják meg Szabadkán a 10. Vajdasági Vágtát. Ha felidézem azokat a rendezvényeket, programokat, amelyeket az anyaország indított, úgy tűnik, hogy a Délvidék nemcsak bekapcsolódott ezekbe, hanem amennyire időből és energiából tellett, mindig a maximumot hozta ki, kínálta fel a nemzeti megmozdulás részeként. Így látom a Vajdasági Vágtát is. Okkal, hiszen eddig négyszer vajdasági lovas győzött. Az elővágták közül a leglátogatottabb a vajdasági. Emögött hatalmas és kitartó munka áll. Pásztor István, a VMSZ elnöke az első pillanattól kezdve a Vajdasági Vágta fővédnöke.

 Milyen helyzetben volt a lovassport 10 évvel ezelőtt, amikor a Vajdasági Vágta elindult?

– A vajdasági magyar emberek örök időktől kezdve imádták a lovakat és a lósportnak, a lótartásnak, a lóval való foglalatosságnak, az udvarokban észlelhető istállószagnak meg volt a hagyománya. Ez nem veszett el. Ilyen szempontból csak annyi történt, hogy egy nagy nemzeti ügy megjelenése lehetőséget teremtett arra, hogy ezek a kötődések, ezek az elköteleződések, ez a lószeretet, a lóversenyszeretet egy megmutatkozási, egy ünnepi rendezvény keretein belül láthatóvá váljon. A Vágta az egy nemzeti brand volt már akkor, amikor itt megjelent. Amikor ennek az ötletnek a határon túlra történő, elsősorban a mi irányunkba való kiterjesztésének az ötlete megjelent, akkor egyértelmű volt, hogy ennek a megszervezéséhez nekünk van meg az az emberállományunk, az a szervezési készségünk, képességünk, az a közösségmozgatási erőnk, ami ehhez szükséges. A Vajdasági Vágta egy olyan közösségi ünneppé alakult át, amely több ezer embert vonzott. Ez egy társadalmi közösségi eseménnyé vált. Arra törekedtek a szervezők, itt hálával tartozunk azoknak, akik ezért a legtöbbet tették: Bunford Tivadar, Pál Károly és Ronjec Mirjana. Ők hárman azok, akik ezt végül is folyamatosan, 10 éve csinálják. Láthatjuk munkájuk eredményét: még mindig meg tud újulni, mindig újabb és újabb elem tud ebbe a történetbe bekerülni. Több ezer ember jelenik meg ezeken a rendezvényeken és nem kevésbé fontos, hogy nekünk már négy győztesünk volt a Vágtán.

Nem csupán a rendezvény izmosodott meg az elmúlt 10 év alatt, de úgy tűnik, a lótartás népszerűsége is nőtt.

– Azok, akik megtehették, vettek lovat, vettek több lovat. Szélesedett azoknak a köre, akiknek ehhez egyáltalán valami közük van. A turizmus fejlesztésének egy eleme végül is azoknak a központoknak a létrehozása, ahol lovagolni lehet, ahol gyerekeket tanítanak lovagolni, ahol szabadidőt el lehet tölteni és azt látom, hogy alakulgatnak ezek a centrumok. Ez többek között annak is a fokmérője, bizonyítéka, hogy a mai állapotok, a társadalmi állapotok jobbak ma, mint 10 évvel ezelőtt voltak.

Pénz kérdése a lótartás.

– Igen, de mint annyi más területen, ezúttal is vannak érdeklődők, akik szeretnének a saját területükön fejlődni. Van körülbelül 40 olyan érdeklődő, aki tanulni szeretne. Elindult egy olyan tervezés és gondolkodás, hogy a zentai kihelyezett kertészeti egyetemen keresztül olyan intézményesített képzést tudjanak kapni, amely szakmailag, nem lovaglásszakmailag, hanem lótartás szempontjából felkészíti őket. Ez nem azt jelenti, hogy ők most jobban fognak tudni aljazni, és jobban tudják majd a lovat csutakolni, hanem ez azt jelenti, hogy van 40 olyan ember, aki fontosnak tartja, hogy a tevékenysége fejlődjön. Ez 10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ha most van 40, akkor biztos hogy lesz majd még 20 vagy 30, meg újra 40. Ez szerintem nagyon lényeges. Azt szokták mondani, nincsen polgári társadalom lósport nélkül. A lósport fejlettségi szintje, az a polgári társadalom létezésének, fejlettségi szintjének a fokmérője. Ilyen szempontból ez szerintem nagyon, nagyon fontos.

Több mint tízezer látogatóra számítanak a szervezők (Gergely Árpád archív felvétele)
Több mint tízezer látogatóra számítanak a szervezők (Gergely Árpád archív felvétele)

Kivételes eredményt értek el a vajdasági lovak és lovasaik a Nemzeti Vágtán, ez mivel magyarázható?

– Jó lovuk van vagy volt nekik. Ez a befektetett munkát jelenti. Szerintem, amiben mi sokkal jobbak vagyunk, az a szufla. A határon túli lovasok közül rajtunk kívül még nem győzött senki. Meg van bennünk az akarás, a megmutatkozási vágy, az energia. Ez nemcsak a versenynapra vonatkozik, hanem az egész éves munkára. Egy lovat a Vágtára felkészíteni irgalmatlanul nagy munka. A lóval egész évben foglalkozni kell, kondícióban tartani, felkészíteni. Ezt mind úgy kell tenni, hogy egészséges maradjon. Ne sérüljön meg. Ahhoz, hogy valaki megjelenjen a Hősök terén, ahhoz 100 és 100 órákat kell eltölteni a lóval. Az aki oda eljut, az annak a bizonyítéka, hogy az azt megelőző minimum egy évet úgy élte le, hogy a napjainak a fókuszában az az egy ló volt.

Eszembe jutott a Törley birtok. Elképzelhetőnek tartja-e, hogyha ez a fejlődési irány marad, hogy lesznek ahhoz hasonló nagy és híres ménesek?

– Már most vannak. Lehet, hogy nem több száz állattal, de vannak. Vannak magyarok is és nem magyarok is, ilyenek és olyanok. Ez végül is a társadalom gazdagságának az egyik fokmérője, de ugyanakkor az állam viszonyulásának is a fokmérője. Mindenhol, ahol a lósport fejlett, ez Hollandiára és Angliára is vonatkozik, minden olyan országra vonatkozik, ahol fejlett, ott az államnak van egy kiszámítható nagyon erőteljes rásegítő rendszere. Ameddig ez nincsen, addig ez a lótartó anyagi lehetőségeinek a függvénye. Inkább hobbijelleggel. Akkor fejlett a lósport, ha összeköttetésben van a fogadásokkal. Nálunk nem lehet fogadni lósportba. Magyarországon lehet. Nem olyan mértékben, ahogy szeretnék, de lehet. Ez azért fontos, mert a fogadásnak a bevételi forrása úgy oszlik meg, hogy a fogadók által a befizetett pénznek a fele megy a lósportba, a másik fele pedig megy a fogadóknak nyereményként. Van egy folyamatos finanszírozás. Magyarországon, ha megszületik egy csikó, akkor csak azért, mert megszületett, kap a gazdája mondjuk, félmillió forintot. Csak azért, mert tartja a kancát.

Szerintem, ha ebbe az irányba fog haladni a dolog, ennek itt megvan a kifutása, megvannak az emberek hozzá.

Pásztor István: A Vágta az identitásról szól (Molnár Edvárd felvétele)
Pásztor István: A Vágta az identitásról szól (Molnár Edvárd felvétele)

Vannak nagy rendezvények, az egyik a Vágta. Milyen közösségteremtő erőt lát ebben?

– Másfajtát, mint mondjuk, amilyen van a Durindóban és Gyöngyösbokrétában vagy az augusztus 20-ában. Ebbe benne van minden azok közül is. Ez az identitásról szól. Arról szól, hogy mi magyarok vagyunk és örülünk egymásnak. Összejövünk. Itt vannak a gyerekek, a lovak. Megmutatjuk nekik, simogassák meg! Koccintsunk egyet, beszélgessünk, találkozzunk, szurkoljunk... Enélkül nem megy.