2024. április 19., péntek

Jótékonysági koncert Oromhegyesen

Május 30-án, hétfőn este hét órától Oromhegyesen, a harminc évvel ezelőtti békemegmozdulás helyszínén, az egykori Zitzer Club udvarában újra Hevesi Tamás lép majd fel, napra pontosan három évtizeddel a Zitzer Szellemi Köztársaságban megrendezett koncertje után. A koncertre a belépés díjmentes, azzal, hogy a látogatók adományokkal támogathatják a koncert szervezőjét, az Oromhegyesi Zitzer Sportegyesület leány kézilabda-csapatait, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület hagyományápolóit. Hevesi Tamás oromhegyesi fellépését a Nemzeti Kulturális Alap részesítette támogatásban.

Hevesi Tamás 1964. június 20-án született Gyulán. Középiskolai tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, valamint a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumban végezte (ez utóbbiban csak a 2. gimnáziumi évet). 1978-ban megalapította a HeHaKi – Japánszky 80 nevű kollégiumi formációt, új számait (Csalódás, Te csak…) viszont már az 1980-ban alapított Névtelen Nulla zenekarban énekelte el

A zenekar 1983-ban először Szegedre, majd 1984-ben Budapestre költözött, ahol 1985-ben kiadták az első stúdiófelvételeket Esernyő és Miért? címmel. Ez utóbbi felkeltette a szakmabeliek figyelmét, így elkészíthették első kazettájukat, az Első lépéseket. A Fábián Tamás – Hevesi Imre – Hevesi Tamás – Ürmössy László négyes ezután új lehetőséget kapott Victor Mátétól két másik felvétel elkészítésére a Magyar Rádióban. Ezek a Diadal (Csíkos napernyő címen vált ismertté) és a Jeremy voltak. A sikereket elért zenekar számára újabbnál újabb lehetőségek adódtak, mígnem 1987-ben megjelent a Névtelen Nulla első lemeze Jeremy-I-II címmel. Néhány tagcsere után a Juhász Lászlóval és Köles Istvánnal kiegészült formáció a magyar könnyűzenei élet egyik jelentős együttesévé vált.

Utazgatásai során Hevesi végiggitározta és -énekelte a világot, jórészt utcai zenélésből élt, mígnem Ausztráliában, egy Fremantle nevű településen egy milliomos menedzser felfedezte tehetségét, és szerződést ajánlott neki. 1989-ben hazautazott, majd június 8-án egy négyórás búcsúkoncerten a Névtelen Nulla együttessel elbúcsúzott az országtól. 1990-1994 között távoktatással végzett el egy ausztrál gazdasági főiskolát marketingturizmus szakon.

1994-ben megjelent az Ezt egy életen át kell játszani című dala, illetve az azonos című albuma, ami platinalemezzé vált. A sydneyi olimpia évében Sydney felé című dala a Magyar Olimpiai Csapat indulója lett. Még ez évben az Arany Lyra, valamint a Roland Barátság Díjat is. 2001-ben Magyarkanizsa vezetősége Pro Urbe Díjjal jutalmazta töretlen vonzalmát a határokon túli magyarokért.