2024. március 28., csütörtök

Kijev az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték leállítására szólított fel

Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalábbi jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. „Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító" – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.

Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. „Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket" – fejtegette Makohon.

Kiemelte: „már mindenki számára világos", hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

„Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése" – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban.

Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.

„Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot" – fogalmazott a miniszter.

Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.