2022. július 4., hétfő

Tizenkét éve tette lehetővé Magyarország az egyszerűsített honosítási eljárást a külhoni magyaroknak

A magyar Országgyűlés napra pontosan tizenkét évvel ezelőtt, 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. Ennek értelmében nem kell Magyarországon letelepednie a határon túli magyaroknak az állampolgárság megszerzéséhez, és nem kell állampolgársági vizsgát tenniük, noha szükséges a magyar nyelv ismerete.

Az egyszerűsített eljárás lehetőségével minden határon túli közösségben éltek/élnek, de nem egyforma arányban. Szerbiában, Vajdaságban kezdettől fogva kimagaslóan nagy volt az érdeklődés a honosítás iránt, így nem véletlen, hogy 2017-ben épp egy vajdasági személy volt az, aki egymilliomodiknak elnyerte a magyar állampolgárságot. Nevezetesen: a gunarasi Lajkó Miklós volt az, aki öt évvel ezelőtt 1.000.000. kérelmezőként megszerezte a magyar állampolgárságot. Érdekes adat, hogy tíz honosított közül állampolgársági kérelmében 8–9 hivatkozik a magyar származására. A másik két leggyakoribb ok a magyar állampolgárságú házastárs, illetve a magyar állampolgárságú kiskorú gyermek, de ezeket csak minden tizenegyedik, illetve tizenhetedik honosított említette.

Sikertörténetként értékelte ennek a tucatnyi évnek a nemzetpolitikáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Egyúttal emlékeztetett, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. Kiemelte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon. A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn. Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat. A kormány az előbbi felé „tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt. Jelezte azt is, hogy az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették. Másodikként a kedvezményes honosítást emelte ki, ami által a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgárokká váltak, szavazati joggal.

Mint mondta, jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése.