A felmérések szerint a nemzetközi piacon nagy a kereslet a szerbiai bogyós gyümölcs iránt – hangzott el azon a konferencián, amelyen a hazai gyümölcs- és szőlőtermesztők találkoztak az olasz régiók képviselőivel. A tanácskozást a Vajdasági Gazdasági Kamara és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara szervezte meg a Borászok és Szőlőtermesztők Szerbiai Szövetségével, illetve a Vajdasági Szövetkezetek Szövetségével együttműködve, a 89. újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron.
A szerbiai gyümölcskivitel értéke tavaly elérte a 850 millió eurót, ami az össz agrártermékek exportjának 20 százaléka – mutatott rá az ágazat jelentőségére a konferencián Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke.
A szakemberek szerint Szerbia a régió vezető gyümölcstermesztőjévé nőtte ki magát (Fotó: Dávid Csilla)
– Az idei első negyedévben a gyümölcs ki- és behozatalának értéke meghaladta a 300 millió eurót, s ebből az export értéke csaknem 200 millió euró. Fejlődőképes és lehetőségekkel teli ágazatról van szó. A legnagyobb sikereket a málna kivitelével érik el a szerbiai termelők, ugyanis az első negyedévben 100 millió eurós kivitelt valósítottak meg. A külföldi piacokon nagy a kereslet a szerbiai alma iránt is, amelynek kivitele az idén elérte a 30 millió eurós értéket. A hazai szeder, az áfonya, a szilva és az eper is könnyen értékesíthető a külföldi piacon. Szerbia legnagyobb felvásárlója Németország, Oroszország és Franciaország. A hazai gyümölcstermesztés tehát képes biztosítani azt a minőséget, amelyet a legigényesebb külföldi piacok megkövetelnek – utalt a nemzetközi versenyképességre az igazgató a tanácskozáson.
A gyümölcstermesztésben elért sikerek a korszerű technika alkalmazásának, az állami támogatásoknak és a termelők befektetéseinek köszönhetők – emelte ki a konferencián Nedeljko Tica, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának dékánja.
– A termelők nagy kihívások elé néznek, hisz a megnövekedett kiadások mellett is meg kell őrizniük a termés minőségét. Bizakodásra ad okot viszont az, hogy stabil és állandó a kereslet a szerbiai termékek iránt a nemzetközi piacon, így az értékesítés nincs veszélyben. Gondot a további befektetések okozhatnak számukra, mivel a bejelentések szerint megdrágulnak a kölcsönök. Ezt azonban az államilag támogatott hitellehetőségekkel tudják majd ellensúlyozni a termelők – ajánlotta a dékán.
A tanácskozáson kiemelték a szövetkezetek jelentőségét is a gyümölcs- és szőlőtermesztők számára. Példaként az olasz régiók szolgálhatnak: Friuli Venezia Giulia tartományban például a mezőgazdasági termelés 20 százalékát bonyolítják le szövetkezetekben, a gyümölcs, a szőlő és a bortermelés viszont 50 százalékban bonyolódik le tömörülésekben – mondta Venanzio Francescutti, az említett olasz tartomány képviselője.
A szerbiai gyümölcstermesztők tömörülésének szükségességét a Vajdasági Szövetkezetek Szövetségének képviselői is hangsúlyozták az értekezleten.
