2022. július 3., vasárnap

Élelmiszer lesz, de mennyibe kerül majd?

Az elmúlt csaknem 80 év legnehezebb tele vár Szerbiára és Európára – értékelte a napokban Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Az államfő szerint a tél folyamán annyira súlyos lesz a helyzet, mint 1944 tele óta egyszer sem, egyebek mellett az élelmiszerhiányt és az energiaválságot emlegette. Tatjana Matić ügyvezető kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter ennél valamelyest derűlátóbb. Szavai szerint a helyzet, illetve az ellátás az élelmiszerpiacon stabil, semmi sem hiányzik az üzletekből. Az SZRTV-nek nyilatkozva az infláció témájára is kitért, mondván, hogy jelenleg ennek a kezelése az egyik legnagyobb kihívás. Mindenekelőtt az energiaválság gerjeszti az inflációt – hangsúlyozta a miniszter, megállapítván, hogy a becslések szerint az év második felében valamelyest csökken az infláció, majd év végén elkezdenek csökkenni az árak.

A beszélgetés folytatásában az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról is szó volt. A vonatkozó kormányrendelet június 28-áig hatályos. Azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatnak a polgárok a későbbiekben, Tatjana Matić elmondta, hogy az Árutartalékokból további 23 ezer tonna lisztet különíttek el a pékipar számára, kedvezményes áron (33 dinárért kilogrammonként). A miniszter szavai szerint ennek folyományaként a pékipari termékek nem drágulnak. Az Árutartalékokkal kapcsolatos helyzet megfelelő – tette hozzá.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Szerbiában feltehetőleg nem lesz élelmiszerhiány, már csak azért sem, mert az ország jelentős élelmiszer-termelő, ugyanakkor biztosan drága lesz az élelmiszer, drágább, mint jelenleg. Az idei gyümölcsök és zöldségfélék, illetve egyéb mezőgazdasági termékek árán például már biztosan meg lehet majd érezni a műtrágya árának emelkedését – jegyezte meg az N1 tv vendégeként Radojka Nikolić, a Biznis folyóirat fő- és felelős szerkesztője, hozzátéve, hogy a múlt év első negyedéhez viszonyítva az idén az évnek ugyanabban a szakaszában 133 százalékkal került többe a műtrágya. Szerbia a legtöbb műtrágyát éppen Oroszországból és Ukrajnából importálja – emelte ki Nikolić, mondván, hogy rövid távon lehetetlen a széles körű helyettesítés. A szakértő szavai szerint az átlagpolgár bevételének nagyjából az 50 százalékát költi élelmiszerre, s ez így marad a jövőben is, de az is megtörténhet, hogy az említett arány növekszik. Függetlenül a válságtól, továbbra is érvényes a szabály, hogy részben a kereslet határozza meg az árakat, vagyis ha bizonyos termék iránt nagy a kereslet, annak az ára akkor is emelkedhet, ha ezt objektív, a termeléshez fűződő tényezők egyébként nem tennék indokolttá – hangzott el a folytatásban. Az energiahelyzethez kapcsolódóan Nikolić kifejtette, hogy Szerbiának feltehetőleg ismét sikerül relatív kedvező megállapodást kötnie Oroszországgal a földgáz áráról, annak ellenére, hogy előbbi valószínűleg szankciókat foganatosít az utóbbival szemben.

Mijat Lakićević gazdasági szakújságíró szerint egyelőre lehetetlen teljes bizonyossággal „megjósolni”, hogy még meddig drágulnak az alapvető élelmiszerek, hiszen ez részben a termeléstől is függ, egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy termékből mekkora mennyiség áll majd rendelkezésre. A családi költségvetések szempontjából azt is érdemes figyelembe venni, hogy például az étolaj vagy a kristálycukor nem olyan termékek, amelyekből egy átlagos család hatalmas mennyiségeket fogyaszt el – jegyezte meg Lakićević. Szerint 1993 Szerbia számára sokkal súlyosabb volt 1944-nél.

Az inflációval kapcsolatos folyamatok részben az energiahordozók árától függnek, de attól is, hogy meddig tartják befagyasztva az alapvető élelmiszerek árát – mondta Lakićević, majd hozzátette, hogy aki csak teheti, takarékoskodjon, noha a jelenlegi állampolitika az eladósodó polgárokat jutalmazza, míg a takarékoskodókat szinte bünteti. A globális élelmiszer-ellátási rendszer vonatkozásában nem valószínű a 2008-as gazdasági válsággal kiegyenlíthető krízis, mivel az élelmiszer-termelés, ellenben a bankszektorral, nem néhány központban összpontosul, az viszont valóban  kérdés, hogy minden állam képes lesz-e megvásárolni a szükséges mennyiségű élelmiszert – véli Lakićević.