2024. április 25., csütörtök

Hétköznapokat éltető üzletek

Szerbia és Magyarország gazdasági együttműködésének újabb lehetőségeiről tanácskoztak az újvidéki mezőgazdasági vásáron

Szerbia és Magyarország között megduplázódott a külkereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben – hangzott el azon a konferencián, amelyet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat, a Magyar–Szerb Gazdasági Kamara, a Vajdasági Gazdasági Kamara, illetve Magyarország Belgrádi Nagykövetsége és a szabadkai főkonzulátus rendezett meg az újvidéki mezőgazdasági vásár keretében. A szerb és magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről Magyarország napján tanácskoztak.

Magyarország ugyanis 12 év után másodszor partnerországa az újvidéki mezőgazdasági vásárnak: ez gazdasági és politikai szempontból is hihetetlenül fontos, ahogyan az itteni magyar közösség szempontjából is – emelte ki az eseményen Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

– A magyar cégek nagyszámú megjelenése nemcsak az ő üzleti érdekeik miatt jelentős, hanem az itteni magyar közösség tekintélye szempontjából is. Fontos az üzleti konferencia is, amelyen a technológia-váltásról és a mezőgazdaság digitalizációjáról tanácskoztak. A fejlődési lehetőségeket ugyanis a vajdasági magyar mezőgazdászok is követik: ezt a vásári megjelenés mellett bizonyítja az is, hogy az elmúlt években a Prosperitati Alapítvány több mint tízezer sikeres pályázati beadványt jegyez. Ezek új, korszerű technológiák bevezetését eredményezték. Mindez azért fontos, hogy versenyképesek legyenek a termelők, és hatékonyan tudják kezelni a munkaerőhiányt.

A szerb és magyar gazdaság sikeres együttműködését alátámasztó hihetetlen számok mellett nagyon fontos az ötletek találkozása és az együttműködés, amely a hétköznapokban is átszövi az emberek életét – hangsúlyozta Pásztor István nyitóbeszédében.

A Szerbia és Magyarország gazdasága közötti együttműködés jelentőségét Török György, a Magyar–Szerb Gazdasági Kamara elnöke, illetve Boško Vučurević, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke is kiemelte a konferencián.

– Az első negyedévben a Szerbia és Magyarország között zajló külkeresekedelmi forgalom meghaladta az 1,2 milliárd eurót. Ennek jelentős része, azaz 800 millió euró azokból az üzletelésekből származik, amelyek a vajdasági vállalkozók és a magyarországi cégek között zajlottak le. Ugyanakkor a két ország között megvalósult forgalom négyszerese annak, amelyet 2021 első negyedében jegyeztünk. Minden jel arra utal, hogy év végéig túlszárnyaljuk a tavalyi 2,4 milliárd eurós forgalmat is. A konferencia iránti hatalmas érdeklődés is ezt támasztja alá – hangsúlyozta Boško Vučurević.

Pásztor: A vajdasági magyar gazdák követik a korszerűsítéseket (Ótos András felvétele)

Pásztor: A vajdasági magyar gazdák követik a korszerűsítéseket (Ótos András felvétele)

Az idei elvárások nagyok, egy kis merészséggel akár az 5 milliárd eurós forgalmat is megcélozhatjuk a két ország között – fejezte ki reményét az eseményen Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.

– Az elmúlt 7-8 évben a kereskedelmi kapcsolatok két és félszeresére nőttek Szerbia és Magyarország között. 2021-ben elértük a 3,8 milliárd eurós forgalmat, az idei, rendelkezésre álló adatok alapján pedig arra lehet következtetni, hogy meglehetősen jelentős mértékben bővült a gazdasági együttműködés a két ország között – mondta a nagykövet, aki Szerbiát és Magyarországot élelmiszeripari nagyhatalomként említette a tanácskozáson. Mindkét ország képes ugyanis arra, hogy a lakosságánál lényegesen nagyobb lélekszámot lásson el mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel. Kizárólag az üzletembereinken múlik, hogy a járványhelyzet, illetve az ukrán háború következményeiben mennyire tudják kihasználni a mezőgazdaság által nyújtott lehetőségeket – utalt a világgazdasági helyzet lehetőségeire a nagykövet a konferencián, amelyen Csallóközi Eszter, a szabadkai magyar konzulátus főkonzula is tiszteletét tette.

A tanácskozás résztvevőit Csík László, a CED igazgatója is köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet megköveteli, hogy a két szomszédos ország szorosan együttműködjön a mezőgazdaság terén. A tanácskozás pedig biztosítja a szakmai platformot ahhoz, hogy mindkét fél számára hasznos és gyümölcsöző kapcsolatok alakuljanak ki – utalt az igazgató arra a csaknem 100 négyszemközt zajló, B2B-típusú találkozóra, amelyekre a tanácskozás szakmai előadásait követően került sor az újvidéki vásáron.