2022. július 4., hétfő

Száz éves a Székely himnusz

Száz éve, 1922. május 22-én hangzott fel először nyilvánosan a magyarság összetartozásának jelképévé vált Székely himnusz: Mihalik Kálmán és Csanády György szerzeményét a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületének (SZEFHE) májusi nagyáldozat névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján énekelte egy lánykar.

Csanády György 1921-ben írott Bujdosó ének című versét még abban az évben Szegeden zenésítette meg Mihalik. Szerzeményüket 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a Csanády által alapított Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) „májusi nagyáldozat” névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján, Aquincumban. A mű a műsoron egyszerűen Kantátaként szerepelt, de nem sokkal később önálló életre kelt. Jóllehet viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, mégis szájról szájra terjedt, ma már több, kisebb eltéréseket tartalmazó változata forog közszájon. Az eredeti versben például „Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!” áll, de ma így éneklik: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”

A Székely himnusz népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig hányatott sorsa volt. Sokáig csak szájról szájra terjedt, nyomtatásban először 1940-ben jelent meg, amikor a második bécsi döntés visszajuttatta Magyarországnak Észak-Erdélyt. Romániában a kommunista rezsim bukásáig irredentának minősítették és betiltották, eléneklését, de akár még meghallgatását is büntették. Idehaza 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek és szervezeteik.

A szocializmus idején aztán Magyarországon is tiltották a nacionalistának, sovinisztának kikiáltott Székely himnusz előadását, de így is a magyarság összetartozásának kifejezőjévé vált, a néhány strófa a néma ellenállást jelentette. A művet a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította, Erdélyben a Csíkszeredai Sportklub és a gyergyószentmiklósi Progym jégkorongcsapat, a székelyudvarhelyi FK teremlabdarúgó-csapat és KC kézilabdacsapat, valamint a sepsiszentgyörgyi Sepsi Sic női kosárlabdacsapat mérkőzései előtt vagy után a hazai nézők el szokták énekelni.

Csütörtökön nagy bravúrral megnyerte a Román Kupát a sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK férficsapata, a győzelmet követően a bukaresti Giulesti Stadionban szintén teli torokból felhangzott a Székely himnusz.

Magyarországon a dalt tömegrendezvényeken gyakran adják elő a Himnusszal és a Szózattal együtt.

A csíksomlyói búcsúban rendszerint elhangzik a Székely himnusz
A csíksomlyói búcsúban rendszerint elhangzik a Székely himnusz

A vers és a dal emlékművét 2009-ben avatták fel Szegeden, a fából faragott, kereszt alakú kopjakapu mellett a két szerző egész alakos szobra áll. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tavaly azt javasolta, hogy május 22-ét nyilvánítsák a székely himnusz napjává egész Székelyföldön. Az SZNT azt is kezdeményezte, hogy a Székely himnusz születésnapján a helyi közösségek minden esztendőben tartsanak ünnepi megemlékezéseket, elevenítsék fel a himnusz történetét, ismertessék a himnuszkutatás új eredményeit, hogy az méltó helyet kapjon az eljövendő nemzedékek identitástudatában.