2022. szeptember 28., szerda

Öntözés nélkül nem megy!

Sörárpából sokat, paszternákból keveset termeszt Rózsa Károly oromparti gazda

Az oromparti Rózsa Károly és párja, Horvát Nikoletta közel 130 hold földet művelnek. Károly ebbe született bele, hiszen a szülei is ezt csinálták. Azt mondja, amióta az eszét tudja, azóta hajtja a traktort. Károly neve ismerős lehet sokaknak, mivel a legutóbbi oromparti faültetési akcióból derekasan kivette a részét. Saját költségén traktorával fúrta ki a fáknak a lukakat, és azóta is rendszeresen gondozza a facsemetéket.
Károly elmondása szerint régen kevesebb földterületet műveltek, és jobban meg tudtak élni belőle. Jelenleg nagyobb területen több munkával ugyanazt a hozamot érik el, mint egykoron a sokkal kisebben. Jelenleg a területnek majdnem felén sörárpát termesztenek, a maradékon pedig paprikát, paszternákot, kukoricát és szóját.
– A földterületnek, amin gazdálkodunk, egyharmada a sajátunk, a nagyobb részét pedig béreljük. Régen, amikor kisebb területet műveltünk, több olyan növényt ültettünk, amivel sok a munka. Elérhetőbb és olcsóbb volt a munkaerő, ezért nem volt gond olyanokat termeszteni, ami sok kézi munkát igényelt. Kaporral, spenóttal sokat foglalkoztunk egyidőben, de ezeknek az ára csak minimálisat emelkedett az elmúlt 5–10 év alatt a gabonafélékhez képest. Már nem ad akkora pluszjövedelmet, amiért megérné vesződni vele, éjjel-nappal fuvarozni, ugyanis ha megindul a gyár, akkor folyamatosan szállítani kell a kaprot, és akkor nincs megállás nekünk sem. Azért érte meg, mert miután ezek a parcellák felszabadultak a zöldségnövények alól, még egy másodvetésre is volt lehetőség. Hatalmas a szárazság az utóbbi években, és ezek a növények annyira kiszívják az összes vizet a földből, hogy ha másodvetésben kukoricát teszek, akkor muszáj folyamatosan öntözni, különben semmi sem lesz belőle. Az ilyen nehézségek, az elmaradt ár és az extra profit hiánya miatt pár éve felhagytunk vele, nem ér annyit – mondta Károly.
A gazda hozzátette, hogy a szárítani való növények közül már csak a paprikát és a paszternákot termesztik. A fűszerpaprikával is az a legnagyobb gond, hogy hatalmas munkaerőigénye van.
– Egy hold paprikára a gazolástól és kapálástól egészen a betakarításig 100 napszámot kell legalább megfizetni, ami jelenleg minimum 300 ezer dinár. Ősszel, amikor a szedés van, és már közel a fagy, a gazdák versengenek a munkaerőért. Mindenki igyekszik minél előbb betakaríttatni a termést, nehogy megfagyjon, ezért többet és többet ígérnek a bandagazdáknak, hogy hozzájuk menjenek a napszámosok dolgozni. Sajnos tavaly is volt, akinek kint maradt a paprikája, mert nem volt, aki leszedje, és ez hatalmas veszteség. A munkaerő kiöregedett, a fiatalok közül kevesen akarnak tényleg dolgozni. Sokan csak két-három napra jönnek el hét közben, aztán többet sosem látni őket, vagy csak a következő hét közepén jelennek meg ismét, amikor kedvük tartja. Ebből kifolyólag idén már csak három hold paprikát ültettünk, ezt is inkább a sok év emlékére. Egy olyan újítást vezetett be a Telek paprikafeldolgozó, hogy akinek a földön maradt a termése, és nem tudja emberekkel betakaríttatni, azoknak leszedik géppel. Ez senkinek sem jó, ugyanis a gép sokat szétszór, és utána válogatni is kell, úgyhogy ez inkább hátráltató erő, nem segítség – fogalmazott a gazda.
Károly elmondta, hogy paszternákot jövőre még valószínűleg ültetnek, de aztán nem tudják. Ebből a növényből sokat vittek az oroszokhoz, de a szankciók miatt az nem lesz biztos piac.
– Most érte el a paszternák ára azt a szintet, ami volt 8–10 évvel ezelőtt. A befektetés pedig megsokszorozódott. Ezek a növények igen műtrágyaigényesek, aminek az ára a háromszorosára nőtt az utóbbi időben. Az rendben van, hogy valami drágul, de ami most megy, az már abnormális. Egy raklap műtrágya pedig alig elég valamire. Amikor meg kell belőle venni 20–30 tonnát, akkor gondolkodik el az ember azon, hogy csak a műtrágyába több mint 30 ezer eurót kell befektetni. Szerencsére a gabona ára szépen felment az utóbbi időben, de az nem pótolja a veszteséget. Hiába fordul meg több pénz a számlánkon, a tiszta hasznunk nem lesz több. Az élelmiszer ára tovább fog emelkedni, szerintem ez még csak a kezdet – fogalmazott az oromi gazda.
Károly rámutatott, hogy az áremelkedésekkel sok gazda át fog kerülni az áfás (PDV-s) rendszerbe, ahol másként kell adózni.
– Kevés a megbízható, mezőgazdasággal foglalkozó könyvelő a környéken, és akik jól dolgoznak, azok annyira le vannak terhelve, hogy nem vállalnak új ügyfeleket. Amennyiben nem jól végzik el a papírmunkát, nem a könyvelőcéget büntetik meg, hanem a gazdát, és a büntetések milliós összegekre rúgnak – panaszolta Károly.
Az oromparti gazda kiemelte, hogy sörárpát ültetnek a legtöbbet az utóbbi években, mivel nem túl igényes, és teljesen gépesített a betakarítása.
– Nem túl jövedelmező, viszont nagyon egyszerű és talajkímélő növény, könnyű vele dolgozni. A másik szempont, hogy közel tudjuk leadni a termést, nem kell messzire vinni, ez is szerepet játszik abban, hogy ennyit ültetünk belőle. A kombájnos folyamatosan tudja aratni, mi pedig hordjuk a termést és adjuk át, nem is áll meg a munka. Másrészről, amit csak lehet, azt öntözünk, hiszen évek óta aszály van. Nyugodt szívvel mondom, abból élünk, amit öntözünk. Szerencsére a környékbeli kanálisokban van elég víz, valamint áram a földek közelében, ezért nem kell naftát használnunk a szivattyúhoz. Energiatakarékos és gépkímélő módszereket alkalmazunk, nem szántjuk fel 40 centiméter mélységig a földet, csak a talaj felszínét mozgatjuk át. A tapasztalatainkat igyekszünk mindig megosztani a környékbeli gazdákkal. Van egy Facebook-csoportunk, ahol tanácsokkal látjuk el egymást. Sok külföldről behozott géppel és kapcsolható eszközzel dolgozunk, amelyekhez nem olyan egyszerű alkatrészt találni, ezért kisegítjük egymást, amiben tudjuk. Persze mindig vannak olyanok, akik csak önmagukra gondolnak, de a többség törődik egymással – fogalmazott Rózsa