2022. június 28., kedd

A Nyugat-Balkánt be kell vezetni az EU-ba

Josep Borrell: Szerbiának össze kell hangolnia a külpolitikáját az EU-val

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra szólította fel Szerbiát, hogy minél hamarabb gyorsítsa fel a kül- és biztonságpolitikájának összehangolását az EU-val, vezesse be azokat a szankciókat Oroszországgal szemben, amelyeket az EU és a Nyugat-Balkán más országai kiróttak rá az Ukrajnában folytatott háború miatt.

– Az EU külügyminiszterei egyértelmű elvárásukat fejezték ki az EU-partnerei és a leendő EU-tagok felé, kötelezzék el magukat a közös értékek, valamint a közös kül- és biztonságpolitika mellett. Azok, akik ezt még nem tették meg – Szerbia is egy közülük –, mielőbb gyorsítsák fel a harmonizációs folyamatot és a szankciók alkalmazását. Megértjük a nehézségeket, és értékeljük azt a tényt, hogy az ENSZ Közgyűlésén mindannyian Oroszország ellen szavaztak, de elvárjuk, hogy a jelöltek és partnereink teljes mértékben igazodjanak külpolitikánkhoz – emelte ki Borrell az Európai Unió Tanácsának azon ülése után, ahol jelen voltak az EU-tagállamok külügyminiszterei, valamint a Nyugat-Balkán, így Szerbia külügyminisztere is Brüsszelben.

Nikola Selaković, a szerb diplomácia vezetője a tárgyalást követően a médiának elmondta, hogy a külügyminiszterek nemcsak a régió helyzetét boncolgatták, hanem a Kelet-Európát érintő válságot is, azaz az Oroszország és Ukrajna közötti válságot. Mint mondta, a térség európai perspektívája, az ukrajnai válság, illetve annak Nyugat-Balkánra való átterjedésének lehetősége volt a tanácskozás fő témája, közölte a Tanjug hírügynökség.

– Lengyelország és a balti államok kihasználták az alkalmat, hogy egyértelművé tegyék, elvárják Szerbiától, hogy hangolja össze kül- és biztonságpolitikáját az EU-val, amely magában foglalja az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését is. Fontos kiemelnem, hogy Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter, félreérthetetlen és világos üzenetet közvetített. Párhuzamot vont Magyarország és Szerbia között, kiemelte, hogy Magyarország EU-tagállam, Szerbiától azonban az EU nem várhat el döntéseket addig, amíg nem kínál fel valamit, ami a Szerbiának okozott kárral egyenértékű lesz – magyarázta Selaković, majd rámutatott arra is, hogy magyar kollégája Szerbia teljes jogú uniós tagságot ajánlott fel válaszként, ugyanis már régen megérett arra, hogy az Unió tagja legyen.

Brüsszelben az EU-tagállamok belátták, hogy nincsenek kellő mértékben képviselve a Nyugat-Balkánon, amin változtatni szeretnének, hogy az orosz befolyásolás terét, illetve a jelenlegi orosz propaganda és félretájékoztatás mértékét csökkenteni tudják.

Ennek kapcsán Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere megjegyezte, az EU-tól a Nyugat-Balkán már nemcsak támogatásra vár, hanem teljesíteni kell a 20 évvel ezelőtt tett ígéretét, fel kell, hogy vegye az országokat a tagságába. Ezt a nézetet vallotta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is. Rámutattak, ehhez arra is szükség van, hogy az EU megkezdje a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ezzel egyezett Borrell is, arra kérte Bulgáriát, hogy vonja vissza az Észak-Macedóniával szembeni vétóját.

Az osztrák külügyminiszter figyelmeztetett, ha Ukrajna tagságáról tárgyalnak, Bosznia-Hercegovina helyzetét is napirendre kell tűzni.