2022. július 1., péntek

Tovább emelkednek a földárak

Háromszázhárom hektárnyi földterület 3,5 millió euróért kelt el

Szerbiában nemcsak a lakásoknak, de a kiváló minőségű termőföldeknek is magas az áruk. Žitište községben egy 303 hektárnyi földterület 3,5 millió euróért kelt el – áll a Köztársasági Földtani Intézet közleményében. A legdrágább négyzetmétert Surčin községben, Jakovo településen jegyezték, ahol 24,9 eurót fizettek egy 59 árnyi terület négyzetméteréért. A szántó Vajdaságban kerül a legtöbbe, a legolcsóbb pedig Dél-Szerbiában. Az országban a termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 6800 euró volt. Az árak 350 eurótól 41 000 euróig terjedtek hektáronként.

Branislav Gulan agrárelemző úgy véli, a szántók ára biztosan nem csökken a következő időszakban, és rámutatott arra, hogy Vajdaságban jelenleg egy hektárnyi termőföld az első zónában, vagyis amely az út közelében található, nem vehető meg 15 000 euró alatt. Megjegyzi, hogy a tartományban a legkiválóbb minőségű a termőföld, és nem csoda, hogy egyes szántókat nagy összegekért értékesítettek. Emlékeztet arra, hogy Vajdaságban a termőföldek ára már 2001 óta emelkedik, akkor egy hektár mintegy 2000 euróba került, 2008-ban 5000 eurót ért, jelenleg pedig meghaladhatja a 40 000 eurót is. Topolya környékén pedig hatalmas összeget, 120 000 eurót fizettek egy hektár termőföldért.

A szakértő még csak ezután várja a szántók drágulását, elsősorban a magas élelmiszerárak és a globális piaci mozgások miatt.

– Akinek van földje, az gazdag ember. A szántó a legjobban őrzi a pénzt. Mindenképpen legjobb lenne egy vállalkozásba beruházni, de akinek nincs érzéke hozzá, itt a termőföld vagy az ipari célokra szánt föld révén megtérül a befektetés, és nem kell a pénzt bankban tartani – fejtette ki Gulan.

Szavai szerint Szerbia összesen 5,1 millió hektárnyi termőfölddel rendelkezik, ebből 4,1 millió hektár megművelhető, de mindössze 3 476 000 hektáron folyik termelés. Rámutatott arra, hogy a gazdák átlag 6,6 hektár földterület tulajdonosai, és mintegy 217 000 termelő két hektár termőföld birtokában van. Szerbiában a szántókat átlag 62 évesek művelik meg.

– Az a lényeg, hogy nincs sok termőföld a piacon, főleg, ha nagy parcellákról beszélünk. Az egyik pillanatban az árakra a vagyon-visszaszármaztatás is hatott. A termőföld gyakran rögtön a piacra kerül, mivel az örökösök, akik visszakapták a földet, általában nem foglalkoznak mezőgazdasággal – közölte Gulan.