2022. július 1., péntek

Művészek és mesteremberek

Dr. Korhecz Papp Zsuzsanna tartott előadást a Szabadkai Városi Múzeumban

Ebben az időszakban a figyelem a múzeumokra irányul, szombaton a múzeumok éjszakája volt, a héten pedig a Szabadkai Városi Múzeumban további érdekes műsorokkal várják az érdeklődőket. Tegnap dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor tartott előadást, Kratzmann Ede üvegfestőről, aminek jó apropót adott az is, hogy idén van az üveg nemzetközi éve:

– Az üvegfestők egyszerre voltak művészek és mesteremberek. Kratzmann Ede Prágában született és az édesapjával érkezett Budapestre, aki az Esterházy-képtár igazgatója volt. Bécsben tanult, majd pedig magyar állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta a tanulmányait. Az első sikertelen próbálkozások után Budapesten kérvényezte egy üvegfestőműhely létrehozását, amely 1876-ban vallásügyi támogatásból létre is jött. Több funkciós volt, műhely és iskola egyaránt, sok későbbi nagy üvegfestő nála tanulta ki a mesterséget. Kratzmann Ede felújításokban is részt vett – hallottuk dr. Korhecz Papp Zsuzsannától, aki a délvidéki örökségről is szólt.

– A legkorábbi munkái talán Zomborban találhatók, ezek belső ablakok a Szemző palotában, ahol most azt anyakönyvi hivatal működik. Igaz, nincs aláírva, de akkoriban szinte ugyanolyan motívumkincsekkel díszített üvegablakokat készített Budapesten is. Azokban az időkben a motívumokat mintakönyvből lesték el a művészek. Úgy tudni, Kratzmann is kiadott egy mintakönyvet, feltételezhetően a palotaépítők abból válogathattak. 1892-ben készültek el a nagybecskereki megyeháza allegorikus üvegablakai, neoreneszánsz stílusban, egyik legnagyobb megbízását pedig Újvidéken kapta, a neogótikus stílusú Mária Neve templom üvegablakainak kidolgozására. Amikor egy üvegablak készült, először az ötletet prezentálták egy kisebb méretű akvarell vázlaton, ezt követően pedig fekete-fehérben, általában szénnel rajzolták meg egy kartonra, ugyanakkora méretben, mint amekkora maga az üvegablak volt – tudtuk meg dr. Korhecz Papp Zsuzsannától, aki szabadkai példákat is mondott.

– A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar lépcsőházában két neoreneszánsz stílusú üvegablak található. Amikor a kétezres években felújításokra került sor, akkor szecessziós üvegablakokat rendeltek meg, de utána letisztáztuk, hogy egy neoreneszánsz épületbe nem az való, még akkor se, ha Szabadka a szecessziós stílusról ismert leginkább. A restaurálás ugyan többe került, mint az új szecessziós üveg, ezt végül tartományi támogatással sikerült megvalósítani, de így legalább minden a helyére került. Tulajdonképpen akkor kezdtem el mélyebbre ásni a restaurálás rejtelmeibe, akárcsak a Tiffany műhely szakemberei is, és ebben Mester Éva budapesti restaurátor vezetett bennünket. A Tiffanyval azóta több ízben is együttműködtünk – mondta dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, aki egy izgalmas felfedezésről és annak folyományáról is beszélt.

– A kerényi templomból három üvegablak maradványai kerültek elő, méghozzá úgy, hogy 2011-ben Boris Mašić apatini helytörténész kutatásokat végzett, fönt lépdelt a padláson, amelyet vastagon borított galambürülék, egyszer csak minden lépésénél fájdalmas reccsenés hallatszott. Ekkor került elő a három nagyon sérült üvegablak, az egyik Ávilai Szent Terézt ábrázolta, a másik Szent Lászlót, a harmadik Szent Istvánt. Eddig az első kettőt sikerült restaurálni, nemsokára Szent Istvánra kerül sor. Az egészben nagy szerencse, hogy az arcok és a kezek nem sérültek meg, ezek ugyanis az üvegablakok legszebb részei – hallottuk dr. Korhecz Papp Zsuzsannától.

A Szabadkai Városi Múzeumban meg is csodálható és meg is tapintható Szent László vitrázsa. Ez egy páratlan alkalom, hiszen ezek az üvegablakok általában nagyon magasan helyezkednek el.