2022. július 1., péntek

Két hónapig nem drágul a kenyér és a liszt

A G7-ek agrárminiszterei elítélték az indiai búzakivitel leállítását

– Miután május 15-étől korlátozás nélkül exportálható a liszt, Szerbia ebből 50-60 millió eurós bevételre számíthat úgy, hogy közben a hazai ellátás egy pillanatra sem kerül veszélybe – jelentette ki Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter.

„170 000 tonna lisztfölöslegünk van, és ha havonta 10-12 ezer tonnát kiszállítunk, akkor 15 hónapig lesz mit exportálnunk, de azt sem kell elfelejteni, hogy egymillió tonna búzánk van tartalékban, ami könnyen megőrölhető” – fejtette ki az agrártárca vezetője az RTS műsorában. Hozzátette: jó aratás várható, 3 millió 400 ezer tonna búzára számítanak. Az árkorlátozás alatt levő napraforgóolajjal sincs gond, háromszor annyit termel az ország, mint amennyit elfogyaszt, egyes európai uniós országokban viszont nagy ellátási gondokkal küzdenek. Nedimović továbbra is úgy látja, helyes volt 45 napra betiltani a kivitelt, hogy egyensúlyba hozzák a hazai tartalékok állapotát. „Nemrégiben India is betiltotta az exportot, hasonlóképpen cselekedett Oroszország, Ukrajnának, a világ hatodik legnagyobb búzatermesztőjének pedig hatalmas problémái vannak a kiszállítással. Nálunk az 1 és 5 kilogrammos csomagolású liszt, valamint a kenyér a következő 60 napban nem drágul, közben azonban a kormánynak joga van beavatkozni, ha zavar keletkezik a piacon. A jelek szerint a világpiacon teljes lesz a cirkusz”.

(Fotó: Ótos András)

A miniszter által is említett indiai búzakiviteli tilalom pénteken, május 13-án lépett hatályba. A hatóságok azzal magyarázzák a lépést, hogy a globális áremelkedés veszélyezteti India és a szomszédos országok élelmiszerbiztonságát, és meg akarják fékezni a hazai árak növekedését. Nemrég Narendra Modi miniszterelnök még azt jelezte, hogy az ukrajnai háború nyomán fenyegető búzahiányra való tekintettel India jelentősen növeli majd a búza kivitelét, időközben azonban a szélsőségesen forró időjárás Indiában 6 százalékkal csökkentette a búzatermést, ezért búzaválságtól tartanak. Kína után India a világ második legnagyobb búzatermesztője: évente nagyjából 100 millió tonna búzát arat le. Mindeddig ebből alig exportált, mert a több mint 1,3 milliárd lakosú országnak saját ellátására is hatalmas mennyiségre van szüksége. A szegényebb lakosság ellátásának biztosítására a kormány a világpiaci ár feletti áron jelentős mennyiséget fel szokott vásárolni a termelőktől, akiknek így mindeddig nemigen érte meg, hogy búzájukat exportőröknek adják el. Az idén viszont a korábbi évekkel szemben a termelők már olyan kereskedőknek is el tudták adni a búzájukat, akik a kormányénál is magasabb vételárat ajánlottak. Áprilisban India 1,4 millió tonna búzát exportált, májusra pedig 1,5 millió tonna kivitelére írtak alá szerződéseket. Ezeket még teljesítik, emellett kormányképviselők azt is mondták, hogy a kiviteli tilalom valószínűleg nem lesz tartós.

A hét vezető ipari ország (G7) Németországban tanácskozó agrárminiszterei elítélték az indiai döntést. „Ha mindenki hasonló korlátozásokat rendel el vagy egyenesen lezárja a piacokat, az csak tovább súlyosbítja a válságot, az intézkedés árt Indiának és földműveseinek is – hangoztatta kollégái nevében Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezési miniszter. Felszólította Indiát, vállalja a rá mint a G20-országcsoport tagjára háruló felelősséget. „Mi, a nagy exportnemzetek felelősséggel tartozunk a világ többi részéért is” – mondta.

Év eleje óta a búza világpiaci ára több mint 40 százalékkal emelkedett, de az indiai export leállítása miatt a chicagói tőzsdén hirtelen további 5,9 százalékot ugrott.