2024. március 29., péntek
KALANDTÚRA

Lárnaka

Egy ősi keresztény legenda szerint Ciprus első települését Noé dédunokája, Kittim alapította és nevezte el saját magáról. Történelmi tény viszont, hogy Lárnaka városa ötezer éves múltra tekint vissza. És lám: Noé Krisztus előtt 3000 körül élhetett. Történelmi valóság az is, hogy Ciprus első püspöke az a Lázár volt, akit Jézus négy nap után feltámasztott a halálból. A ma már szentként tisztelt és ünnepelt Lázár 45 és 63 között volt a ciprusi keresztények első embere. Napjainkban az ortodox keresztények, különösen a görögök, egyik legnagyobb szentje.

Kétségkívül a szigetország legattraktívabb helye a lárnakai Ayios Lazaros, azaz Szent Lázár temploma, melynek kriptájában őrzik azt a szarkofágot, amelyben a kalandos sorsú test nyugodott nyolc évszázadon át. A sziget arab megszállás alatti időszakában feledésbe merült Lázár emléke. A kőkoporsót 890-ben találták meg. Ez a felirat volt rávésve: Lázár, Krisztus barátja. Abban az időben Bölcs Leó volt Bizánc első embere, aki nagy tisztelője volt Lázárnak. Elrendelte egy neki szentelt templom építését a sír fölé. Az építkezés idejére a ciprusi püspök csontjait Konstantinápolyba szállították, viszont a szigetre soha sem vitték őket vissza. Öt évszázaddal később, Bizánc kifosztása előtt keresztény lovagok a franciaországi Marseillesbe menekítették a maradványokat, ahol azonban nyomtalanul eltűntek. Krisztus barátjának szarkofágja viszont ma is a szigeten van, és a ciprusi keresztények legértékesebb ereklyéje.

Ciprus megosztottsága a görögök és az iszlamista törökök között, valamint az arab világ közelsége miatt a szigetországban számos mohamedán vonatkozású építmény is van. Lárnakában áll az iszlám világ mekkai, medinai és kairói utáni leglátogatottabb mecsete, a Hala Sultan Tekke. A dzsámiban van eltemetve Mohamed próféta nagynénje és egyben nevelőanyja, Umm Haram. Umm Haram az arab seregekkel érkezett, hogy meghódítsák a szigetet, ám egy napon leesett az öszvérről, halálos sérülést szenvedett, és itt temették el. Sírja fölé 1760-ban méltó mecsetet emeltek. A dzsámi a Sóstó partján áll, Lárnaka határában. Rengeteg flamingó telel és költ a tóparton. Európában egyedül itt jegyezték fel e rózsaszínű madárfajt.

Ciprus második legnépesebb városaként Lárnaka természetesen a turizmusról, az idegenforgalomról és a pihenésről szól. A Phinikoudes sétány a város legnépszerűbb helye. A százéves pálmafákkal szegélyezett korzó egyik felén a strand és a tenger van, a másikon a világ legelitebb étterem- és szállodaláncai sorakoznak. A szállodák árnyékában megbúvó gyorséttermek mellett számtalan taverna, bár és kerthelyiség várja a megéhezőket ízgazdag mediterrán és nemzetközi ételekkel. A pazar szállodák és pompa mögött apró kisutcák vezetnek a több ezer éves óvárosba. Lárnaka bevásárlóutcája az Ermou utca – tele világhírű butikokkal, bevásárlóközpontokkal és kávézókkal.

A szigetország 1960-ban kikiáltott függetlensége nem hozta meg a városnak a várt fellendülést. Néhány évvel később a törökök megszállták a sziget északi harmadát, és kétszáz ezer görögöt űztek el otthonukból. Negyvenezren az akkor húszezer lakosú Lárnakában telepedtek le. A városban ma több mint tízezer vendégágy várja a kikapcsolódni vágyókat. A városhoz tartozó strandok hossza csaknem 25 km. A központban lévő Phinikoudes mellett a McKenzie-part a másik legszebb fehér homoksáv az azúrkék tenger mellett.