2022. július 3., vasárnap

Budapest ragaszkodik a csővezetékes olajszállításhoz

Bejelentette azokat a feltételeket a magyar külügyminiszter, amelyek teljesülése esetén Budapest elfogadná az EU olajembargóját Oroszországgal szemben. Szijjártó Péter szerint a csővezetékes szállítás nem sújtható szankcióval, ám egyéb elvárásokat is megfogalmazott.

Az Európai Bizottságnak (EB) nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint ezen tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie – közölte tegnap a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter egyúttal figyelmeztetett, hogy nagy károkat okozna Magyarországnak, ha Brüsszel javaslata a jelenlegi formájában hatályba lépne, az ugyanis lerombolná a jelenleg stabil lábakon álló magyar energiabiztonságot.
Szerinte az intézkedés az üzemanyagár 55-60 százalékos növekedését eredményezné, szakértők literenként legalább 700 forintos (1,84 euró) benzinárral és 800 forintos (2,1 euró) gázolajárral kalkulálnak. A változás ráadásul minden más termék árában is megjelenne.
„Világossá tettük az EB számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol. Nemcsak az olajfinomítóink több százmillió dolláros átalakítására vonatkozóan, nemcsak a Magyarországra Horvátországon keresztül vezető kőolajvezeték több százmillió dolláros kapacitásnövelésére vonatkozóan várunk el ilyen javaslatot, hanem a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban is, hiszen a javaslat felér egy atombombával" – állapította meg.
Szijjártó kiemelte: mindez sok-sok milliárd euró értékű modernizációs programot igényelne a magyar energiaellátás szerkezetében.
Utalt arra is, hogy az eddigi tárgyalásokon egyértelművé vált: Brüsszelnek nincsenek elfogadható megoldásai erre. Ezért a magyar kormány visszatér eredeti álláspontjához, amely szerint csakis akkor reális az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetése, ha az kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljes mértékben kivételt kapna.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tegnap ugyanakkor arról számolt be, hogy továbbra is a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak Európában.
A MEKH nemzetközi összehasonlító vizsgálata szerint áprilisban is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók. A hivatal szerint a földgáz lakossági átlagára 2,79 eurócent/kWh volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb, és kevesebb az előző havinál. Az elemzésből kiderül: 24 uniós tagállam fővárosában a fizetendő lakossági földgázárak átlaga áprilisban 12,69 eurócent/kWh volt, ami négy és félszerese a magyar árnak. (A maradék három tagállami főváros azért maradt ki az összehasonlításból, mert alig használ földgázt.)
Az áprilisi adatok szerint Budapesten a lakossági fogyasztók által fizetendő áram átlagára 10,32 eurócent/kWh volt. A vizsgált fővárosok listáján ez a második legkedvezőbb összeg. A 27 EU-tag fővárosában a lakossági villamosenergia-árak átlaga áprilisban 27,48 eurócent/kWh volt.
A MEKH egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a kormány rezsicsökkentési politikájának eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett elektromos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik, illetve tartják fixen, így a lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.

Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök az új kormány megalakításáról egyeztetett hivatalában, a budai Karmelita kolostorban. A tegnapi megbeszélésen – rajta kívül – tizenkét politikus vett részt. (Forrás: MTI)