Rányomta bélyegét Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a nyugat-balkáni államok vezetőivel való hagyományos munkavacsorájára az ukrajnai válság, továbbá a bejelentés, hogy Koszovó formálisan is kérelmezi felvételét az Európa Tanácsba (ET). Szerbia helyzete rendkívül összetett, a problémák feltehetőleg csak fokozódnak a következő néhány napban, nyilatkozta Brüsszelben szerda este AleksandarVučić köztársasági elnök. Mint hozzátette, az EU tisztségviselői a szerda esti beszélgetések során újfent arra buzdították Szerbiát, hogy csatlakozzon az ukrajnai válság kapcsán foganatosított kül- és biztonságpolitikai intézkedésekhez.
Koszovó az ET-be való felvételére vonatkozó kérelme kapcsán Vučić közölte, számítottak erre a lépésre; Pristina már nemcsak a Brüsszeli Megállapodással és az ENSZ 1244-es határozatával ellenben jár el, hanem a Washingtoni Megállapodást is megszegi. Szerinte Koszovó megpróbál tőkét kovácsolni az ukrajnai válságból. Az előállt helyzetet a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács is megvitatja, emelte ki Vučić, aki szerint, nyomásgyakorlással és zsarolással senki nem kényszerítheti padlóra Szerbiát.
Az ukrajnai válságra és az annak kapcsán Szerbiára erősödő nyomásra visszatérve kifejtette: Szerbia politikai álláspontját a Nemzetbiztonsági Tanács határozta meg, több mint 70 nappal ezelőtt, az ország azóta is következetesen tartja magát ehhez. Szerbia barátként tekint Ukrajnára és a legjobbakat kívánja az országnak, nyomatékosította Vučić, aki szerint a világ többi országának a politikájából hiányzik az elvszerűség. Szavai szerint Szerbia a továbbiakban is a nemzetközi közjog és az erkölcs alapelvei alapján kíván eljárni, „ám tisztában van azzal, hogy ebből semmilyen haszna nem származik, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy kizárólag az erőfitogtatás és az erőszak minősül eredményes eszköznek”. A szerb államvezetés abban bízik, hogy a továbbiakban is folytathatja a konstruktív párbeszédet európai partnereivel, mint ahogyan abban, hogy a jövőben is sikerül újabb külföldi beruházókat az országba vonzania, fejtette ki. Szerinte a következő időszak legnagyobb kihívása az lesz, hogy a polgárokkal megértessék: a megváltozott körülmények az emberek mindennapjait is befolyásolni fogják, legkésőbb a tél folyamán. Vučić közölte, ilyen szempontból az egyik legnagyobb kihívás a kőolajszármazékokkal való folyamatos ellátás biztosítása lesz.
Aleksandar Vučić szerda este még Várhelyi Olivérrel, szomszédságpolitikai és bővítési biztosával is találkozott, de négyszemközti beszélgetésre Josep Borrellel is sor került. E beszélgetéseket követően azt tartja a legfontosabbnak, hogy Szerbia a jövőben még elkötelezettebben áll hozzá partnereivel az Open Balkan kezdeményezéshez. Vučić szavai szerint Várhelyi Olivér figyelmesen meghallgatta Szerbia álláspontját.
A bővítési biztos a találkozót követően abbéli reményének adott hangot, hogy Szerbia a reformok elkötelezettje marad. „Az ukrajnai háború következményeiről beszélgettünk, valamint arról, hogy milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy Szerbia folytassa az integráció útját” – fejtette ki Twitter-bejegyzésében Várhelyi.
|
Két kizáró ok Slobodan Zečević, az Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa szerint két kizáró tényező akadályozza Koszovó tagságát az Európa Tanácsban. Az első, hogy az ENSZ továbbra sem ismeri el önálló államként, a második pedig, hogy az ET tagállamaiban magas szinten kell szavatolni az emberi jogok tiszteletben tartását. Oroszország az ET-ből való távozását követően Koszovó arra számít, hogy megszerzi a tagsághoz szükséges kétharmados támogatottságot, ám ez is megkérdőjelezhető, emelte ki az SZRTV-nek nyilatkozva Zečević, aki szerint Szerbia pozíciójának megőrzését a nemzetközi közjog, illetve azon belül mindenekelőtt az 1244-es határozat és a Washingtoni Megállapodás szavatolja, hiszen utóbbiban Pristina kötelezettséget vállalt arra, hogy nem kérelmezi felvételét a nemzetközi szervezetekbe. |
