Miközben a világ azt találgatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vajon milyen háborúval kapcsolatos bejelentést tesz a május 9-ei győzelmi napi katonai parádén, az Egyesült Királyságban pénteken helyhatósági, valamint Észak-Írországban parlamenti választásokat tartottak. Már most kijelenthető, hogy az utóbbi esemény történelmi jelentőségű a szigetország életében, hiszen a voksolás eredménye akár az Egyesült Királyság szétesését is eredményezheti. Ugyanis Észak-Írországban az egyesülés-párti, baloldali-nacionalista Sinn Féin 29 százalékot ért el, és ezzel történelme során először kerülhet többségbe a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy ők adhatják Észak-Írország első miniszterét is, aki a párt elnökhelyettese, Michelle O'Neil lehet. Nem mellesleg, a helyhatósági választásokon jelentős előrelépést könyvelhetett el a Skót Nacionalista Párt is, amely hatvannal tudta növelni önkormányzati képviselőinek a számát. E formáció a Sinn Féinhez hasonlóan országának függetlenségét szeretné elérni. A helyzetet tovább fokozza, hogy a brit miniszterelnök, Boris Johnson konzervatív pártja kijózanító pofont kapott a választóktól a helyhatósági választásokon, mivel elveszített mintegy 400 helyet az önkormányzatokban, sőt számos olyan önkormányzatban ellenzékbe kerültek a torik, amelyeket generációk óta irányítottak, mint például Westminstert.
A köztársaság párti Sinn Féint, amelynek neve ír nyelven annyit jelent, hogy „Mi Magunk”, Arthur Griffith alapította 1905-ben Dublinban. A szervezet a brit uralom ellen kitört 1916-os húsvéti felkelés során lépett fel először, mint a fegyveres ellenállás részese. A ír állam 1921-ben az angol–ír egyezmény megkötésével jött létre, de ez egyben kimondta a sziget kettészakítását is. A protestáns többség lakta hat ulsteri megye Észak-Írország néven angol fennhatóság alatt maradt, a sziget többi huszonhat megyéje pedig az Ír Szabadállamot alkotta. Írország azonban a teljes függetlenséget csak 1949-ben nyerte el, amikor kilépett a Brit Nemzetközösségből, és kikiáltották a köztársaságot. Bár ez az ír köztársaság-pártiaknak nagy győzelem volt, végső céljukat az Ír-sziget egyesítésében határozták meg. Ezzel megkezdődött az IRA hosszú, véres küzdelme Észak-Írországban. A fegyveres szervezet és a brit rendfenntartók harca 1973 és 1980 között érte el a tetőpontját. Ezt az időszakot bombamerényletek és leszámolások sorozata fémjelzi, ami több ezer áldozatot követelt. Hivatalosan sosem ismerték el, de általános meggyőződés szerint a Sinn Féin az IRA politikai szárnyaként működött ekkoriban. A békét az 1998-as Nagypénteki Egyezmény hozta el, amelynek egyik legfőbb eredménye, hogy garantálta a szabadon átjárható ír-északír határt. Igaz, az IRA csak 2005-ben tette le végleg a fegyvert.
Bár az egyezmény aláírása utáni évtizedekben is voltak összetűzések Észak-Írországban az egyesítéspárti katolikusok és az uniópárti protestánsok között, mégis úgy tűnt, az ország Egyesült Királyságon belüli státuszát a köztársaságpártiak nem tudják veszélyeztetni. Ezt az állapotot látszott erősíteni a 2014-es skót függetlenségi népszavazás is, ahol az ország választópolgárainak 55 százaléka nemet mondott a kiválásra. Fontos megjegyezni, hogy a skótok többsége, főleg a középosztály tagjai, azért döntöttek a maradás mellett, mert ódzkodtak a függetlenséggel járó gazdasági bizonytalanságtól. Mindezt azonban felborította a 2016-os Brexit-népszavazás, amelynek a jelenlegi brit miniszterelnök, Boris Johnson is lelkes támogatója volt. A népszavazáson az angliai választópolgárok döntő többsége a kilépés mellett voksolt, ami el is döntötte a népszavazás eredményét. Észak-Írországban azonban a többség, a választópolgárok 55,7 százaléka a maradás mellett szavazott, ugyanis az ottani polgárok, főleg a köztársaságpárti katolikusok egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a kiválással veszélybe kerül a Nagypénteki Egyezmény egyik legfontosabb vívmánya, a szabadon átjárható ír-északír határ. Skóciában még az északíreknél is többen szavaztak a kilépés ellen, a választópolgárok 62,2 százaléka.
A Brexittel kapcsolatos északír félelmek nem voltak alaptalanok. Az ír-északír határon valóban zavarokat okozott a különválás folyamata. A helyzet a 2020-as választáson a Sinn Féin nagy arányú előretörését hozta el, amikor is a párt a szavazatok 22 százalékát szerezte meg. 2021 tavaszán pedig hosszú évek után ismét zavargások történtek, amikor a rendőrök és az unionisták csaptak össze. Az unionisták szintén a Nagypénteki Egyezményt féltették, csak ők épp az ír egyesüléstől. A Sinn Féin mostani győzelme után a párt vezetője, Mary Lou McDonald már ki is jelentette, hogy öt éven belül szerinte megvalósítható lenne egy népszavazás az egyesülésről Írországgal. Ha a népszavazásra valóban sor kerül, a Brexit után már sokkal nehezebb lesz a maradás mellett az oly erős, gazdasági érveket felhozni…
