2024. március 29., péntek

Szerbia jól tartja magát

Nem változtatott prognózisán az EBRD

A regionális gazdasági kilátásokról szóló májusi jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) továbbra is 3,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Szerbia számára, ugyanúgy, mint márciusban. Előrejelzése szerint 2023-ban a bővülés elérheti a 4 százalékot.

„A 2021-ben megvalósított jó eredmények után várható, hogy Szerbia folytatja a gazdasági növekedést, de kisebb ütemben” – olvasható a jelentésben, melyet az EBRD május 12-éig tartó éves konferenciáján hoztak nyilvánosságra a marokkói Marrakechben. A tanácskozás idei fő témája: Válasz a turbulens világ kihívásaira. Az EBRD-dokumentumban az elemzők megállapítják: az ukrajnai háború mélyreható nyomokat hagy mindazokban a térségekben, melyekben jelen van ez a nemzetközi pénzügyi intézmény. A jelentés Szerbiát érintő részében egyebek özött az olvasható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) tavaly 7,4 százalékkal nőtt, és ezzel felülmúlta a várakozásokat, ami a kivitel és az ipar erőteljes fejlődését tükrözi. Az idén a GDP-növekedés kulcsfontosságú negatív kockázatai közé sorolható az infláció növekedése, a geopolitikai folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság és annak eshetősége, hogy Európában a vártnál lassabban növekednek Szerbia legfontosabb kiviteli piacai. A nemzetközi hitelező Szerbiának az orosz földgáztól való magas fokú függőségére is figyelmeztet.

A májusi jelentésben az ún. EBRD-régió idei növekedési kilátásait a márciusi becsléshez képest 0,6 százalékponttal 1,1 százalékra csökkentették, 2023-ra vonatkozóan pedig 4,7 százalékos növekedést tartanak elérhetőnek. A pénzügyi intézet erre az évre enyhén, 0,1 százalékponttal 3,2 százalékra emelte a növekedési kilátásokat, a jövő évet illetően pedig kitart a 3,6 százalékos márciusi prognózis mellett. Közben arra hívja fel a figyelmet, hogy minden előrejelzés jelentős negatív kockázatoknak van kitéve, ha az ellenségeskedés tovább súlyosbodik, illetve, ha szigorúbban korlátozzák az orosz kőolaj, földgáz és más áruk kivitelét. A kockázatok közé sorolják az olaj és a gáz drágulását, melyek ára Európában a történelmi maximum fölé emelkedett, és négyszer magasabb az amerikai árszintnél. A helyzetelemző jelentésben az EBRD leszögezi, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult az élelmiszerek drágulása, különösen a búzáé, kukoricáé, szójáé és más agrártermékeké, és ez, valamint az energiadrágulás inflációs nyomást okoz, amely a járvány miatti intézkedések fokozatos feloldása nyomán megnövekedett kereslet miatt már amúgy is magas volt. Az idén márciusban az EBRD-térségben az infláció átlaga elérte a 11,9 százalékot, és így megközelítette az utoljára 2008 végén tapasztalt szintet.