Az orosz Gazpromnyeft eladta részvényeinek 6,15 százalékát saját anyavállalatának, a Gazpromnak. Elővigyázatosságból tette meg ezt a lépést, a Gazpromot ugyanis (a Gazpromnyefttől eltérően) nem sújtják a brüsszeli szankciók, hogy az EU-tagállamok továbbra is vásárolhassák az orosz földgázt. A tranzakcióval a Gazpromnyeft változtatott a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosi szerkezetén, és így megteremtette a szerbiai kőolajszármazék-piac további rendes működésének feltételeit.
Ezek után a Gazpromnyeft 50, a Szerb Köztársaság 29,87, a kisebbségi részvényesek 13,98, a Gazprom pedig 6,15 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben (Fotó: Dávid Csilla)
A Központi Értékpapír-nyilvántartás adatai szerint a NIS-nek összesen 163 millió kibocsátott részvénye van, ennek 56,15 százaléka eddig a Gazpromnyeft kezében volt, most viszont az értékpapíroknak pontosan az 50 százalékát birtokolja. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat tulajdonosi szerkezete, vagyis az, hogy a részvények többségi tulajdonosa a Gazpromnyeft volt, potenciálisan nagy problémát jelentett, ami akkor derült ki, amikor Brüsszelben az Oroszország elleni büntető intézkedések ötödik csomagjáról döntöttek. Azok a szankciók az orosz többségi állami tulajdonban levő cégeket érintették, köztük a Gazpromnyeftet. Csak a diplomáciai tárgyalások eredményeképpen sikerült kibújnia Szerbiának a büntetés alól, amely az lett volna, hogy a most következő vasárnap, május 15-én a horvátok az Adria-kőolajvezetéken leállították volna a nyersolaj szállítását a NIS pancsovai finomítójába. Világos tehát, hogy a NIS tulajdonosi szerkezetét most azzal a céllal változtatták meg, hogy továbbra is biztosítsák Szerbia folyamatos üzemanyag-ellátását, amelyben legnagyobb részt a NIS vállal. A NIS-részvények felének a birtokában a Gazpromnyeftnek már nincs vezető szerepe a szerbiai kőolajipar ellenőrzésében, egészen pontosan elvesztette azt a jogát, hogy javaslatot tegyen a NIS igazgatóbizottsági tagjai többségének személyére.
A kőolaj eredetét illetően el kell mondani, hogy a NIS eleve egyébként sem volt az orosz nafta vásárlására utalva. Szlovákiától, Csehországtól, Magyarországtól, Bulgáriától és Horvátországtól eltérően nem is kérte a hatodik energiacsomag alóli kivételt, nemcsak azért, mert – egyelőre – senki sem mondta, hogy ezeket a szankciókat a nem EU-tagországoknak is alkalmazniuk kell, hanem azért is, mert a NIS a nyersolajat a nemzetközi piacon vásárolja, a legkedvezőbb árak alapján. Ez volt az oka annak, hogy az előző időszakban elsősorban közel-keleti olajat vásárolt.
Aleksandar Vučić államfő a NIS tulajdonosi szerkezetének módosulása kapcsán kijelentette, nincs szó semmilyen lényegbevágó változásról, a Gazpromnyeft, melyet szankciókkal sújtottak, átengedte tulajdona egy részét a Gazpromnak. A május 6-ai tranzakció egyébként a Belgrádi Tőzsdén zajlott le, az értékpapírokkal való kereskedésre vonatkozó szerbiai előírásokkal összhangban. Ezek után a Gazpromnyeft 50, a Szerb Köztársaság 29,87, a kisebbségi részvényesek 13,98, a Gazprom pedig 6,15 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben. A vállalat mintegy 10 millió részvénye 717 dináros áron, egy csomagban 7,19 milliárd dinárért cserélt gazdát.
