2024. március 29., péntek

Az anyanyelvápolás legjobbjai közt

Kazinczy-érmet nyert a bácsfeketehegyi Vajda Noa Pálma

A Kazinczy-díj az anyanyelvápoló mozgalom legrégebbi és legrangosabb elismerése, amelyet közel hatvan éve alapítottak. Egy Kárpát-medence-szintű versenyen kell részt venni, hogy valaki megkapja a Kazinczy-díjat hivatásos beszélő kategóriában vagy a Kazinczy-érmet a középiskolás kategóriában. A megmérettetés topolyai selejtezőjéről a győri döntőre első helyen egy bácsfeketehegyi középiskolás, Vajda Noa Pálma jutott ki, akinek sikerült bekerülnie a legjobbak közé, és éremmel tért haza.

– Négyéves korom óta táncolok, viszont harmadikos koromban, apa kapcsán, hivatalosak voltunk egy előadásra, ahol versmondós összeállítást adtak elő. Akkor döntöttem el, hogy én is szeretnék ezzel foglalkozni. Akkor ez még csak egy kis gyermekálomnak indult, viszont azóta művelem, közel kilenc éve. E nélkül nem tudnám elképzelni az életem, és úgy érzem, hogy nagyon sokat fejlődtem minden téren.

Ki segítette a felkészülésed?

– Eljárok a Szép Szó táborba, ahol mindig más felkészítőket kapunk arra az egy hétre, hogy színesedjünk. De aki végig foglalkozott velem, az Barta Júlia óvó néni és versfelkészítő. A szavalásra mindig ő készít fel, viszont a Kazinczy-versenyre az iskola keretein belül jelentkeztem, így erre a magyartanárnőkkel, Patyerek Rékával és Tolnai Varga Piroskával készültem. Ez egészen másfajta felkészülés volt, igazából kiválasztottam egy szöveget, és ők többször meghallgattak. Nem volt nagy gondom vele, meg olyan vagyok, hogy nem is olvastam el sokszor, mert ha ráizgulok, akkor csak rosszabb lesz.

Úgy tudom, az idei éved igen sikeres volt.

– Igen, voltam Romániában, ahol szépen szerepeltem, és Budapesten a költészetnapi versmondó versenyről elhoztam az első helyet. A Kazinczy-díj megszerzése teljesen más volt, mint a versmondó versenyek. Itt nem szavalni kellett, hanem egy szöveget kellett felolvasnom, és a szövegértelmezést nézték, többek között. Itt az a fontos, hogy olvassuk, nem az, hogy fejből tudjuk. Ez egy olvasási verseny, ahol azt nézik, hogyan artikulálunk, hogyan értelmezzük a szöveget.

Hogy nézett ki maga a verseny?

– Topolyán egy szöveget kellett felolvasnunk, amit előre elkészítettünk, meg kaptunk egy másikat, amire 20 percünk volt felkészülni. Ezt értelmezni kellett, majd felolvasni a zsűri előtt. Itt első helyezett lettem, így jutottam tovább Győrbe. Ott ugyanez a két feladat volt, meg kaptunk egy kis feladatlapot, amelyen a hangsúlyokat kellett megállapítanunk. De a lényeg az volt, hogy hogyan olvasunk fel. Ez egy nagy verseny volt, ahová az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők. Az én kategóriámban kb. kilencvenen voltak, akik közül húszan kaptunk Kazinczy-érmet. Ez nagyon szép elismerés, és arra motivál, hogy ne hagyjam abba.

Bizonyára az elmúlt kilenc évben más sikereid is voltak.

– Amit kiemelnék, az a Dudás Kálmán versmondó verseny. Nyolcadikban elnyertem a Dudás Kálmán-plakettet, ami az általános iskolásoknak van. Most már a Dudás Kálmán-díj kategóriában vagyok, szóval az az egyik cél, hogy ha már az egyik megvan, akkor a másik is legyen meg.

A jövőben is szeretnél színpadi előadó-művészettel foglalkozni?

– Most a Kosztolányi gimnáziumba járok, angolra. Elgondolkoztam a jövőmön, és valami hasonlót szeretnék csinálni, mert beszélni szeretek. Nemcsak a betanult szövegeket szeretem, hanem a rögtönzést is, ezért is gondolkoztam el a kommunikáción és a médián. Pl. nagyon szívesen szerepelnék tévében. Olyan szerepkörben képzelem el magam, ahol beszélni kell, ez lenne nekem a fontos. Ez a Kazinczy-érem még inkább ebbe az irányba lökött.

Szavalás terén mit tervezel a közeljövőben?

– Meghívást kaptunk az anyaországi Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó Versenyre. Ez egy nagyon rangos verseny, ahova négy–hat verssel kell készülni. Ez ősszel kell, hogy legyen. Most igazából ápoljuk azokat a verseket, amik zsebben vannak. Felkészítőm, az óvó néni, lelkileg is ismer, és nagyon sokat szoktunk beszélgetni. Kicsit olyan, mintha ő lenne a harmadik nagymamám. Engem ez is segít a felkészülésben.