2022. július 1., péntek

Büszkeségünk, a sport

1875. május 6-án a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét rendezte meg Budapesten. Ennek emlékére 2000 óta ezt a napot tartják a magyar sport napjának.

Kell-e külön a magyar sportot ünnepelni? Azt hiszem, a Földön nincs egy olyan magyar, aki erre nemleges választ adna, hiszen sok mindent lehet megszólni, de a magyar sportot, a magyar sportolókat nem. Hogy a szocializmus nagy érájában senkinek nem jutott eszébe egy ilyen napot választani – logikus. A nagy nemzetközi internacionálé időszakában nem volt ildomos nemzeti alapon emlegetni bármit is, pedig pont a kommunista rezsim volt az, amely a sportot helyezte az ország kirakatába, és az elvhű sportoló elvtársak bizony az átlagnál szebben, biztosabban éltek.

Nem kell külön emlékeztetni senkit arra, hogy az olimpiát többek között magyar segédlettel élesztették újra, azt is mindenki tudja, hogy Hajós Alfréd már az első, 1896-os athéni ötkarikásról aranyérmekkel tért haza, s nyilván mindenki ismeri a hétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár vívó nevét, ki ne emlékezne az ötszörös egyéni bajnok Egerszegi Krisztina úszóra, mindenki Egérkéjére, s a még ma is aktívak közül ki nem tudná Kozák Danuta kajakozót, aki eddig hatszor állhatott az olimpiai dobogó legmagasabb fokán.

Nyilván kisebb (nagyobb?) könyv sem lenne elég a magyar sportsikerek felsorolására, így maradjunk csak az olimpiai bajnokoknál, hiszen 227 egyszeres, 53 kétszeres, 21 háromszoros, 3 négyszeres, 2 ötszörös, 3 hatszoros és egy hétszeres ötkarikás bajnokunk van, aztán ezt az eredményt nem sok nemzet tudja megfejelni a világon.

Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Aki ezt a névsort nem ismeri, az a foci történetéhez sem sokat konyít. Persze, hogy az Aranycsapatról van szó, s némelyek nevét (Puskásét biztos!) még a bantu törzsek is ismerik. Nos, ez a csapat 1952-ben Helsinkiben szintén olimpiai aranyérmet nyert, miután a döntőben 2:0-ra legyőzte Jugoszláviát, de a magyarok legnagyobb szívfájdalma is hozzájuk fűződik, mert 1954-ben, a berni Wankdorf-stadion felázott talaján a fiúk 3:2-re kikaptak az NSZK-tól a világbajnoki döntőben. Puskás sérülése, a németek cserélhető stoplis Adidas cipője, a Herberger-csel, vagy épp Puskás érvényes góljának megsemmisítése? Miért kaptak ki a világ legjobbjai, miután Dél-Koreát 9:0-ra, az említett NSZK-t az első meccsen 8:3-ra, Brazíliát és a címvédő Uruguayt pedig 4:2-re győzték le előtte? Ezt a rejtélyt azóta sem tudtuk megfejteni, de mindenki megbocsájtotta nekik a vereséget, s legendájuk örökké élni fog.

Magyarország a népességéhez mérten a legsikeresebb sportnemzetek közé tartozik. A sportolók ennek ellenére sokszor sikereikhez méltatlan körülmények között készülhettek a versenyekre, 2010 óta azonban a jobboldali kormány egy korszerű intézményi és támogatási rendszert hozott létre, amely nemcsak a sportolók felkészülését és az utánpótlás-nevelést, valamint az egészséges életmód népszerűsítését teszi lehetővé, hanem a nemzetközi versenyek lebonyolítását is. 2012-től minden magyar iskolában bevezették a mindennapos testnevelést, amelyben jelenleg 1,2 millió gyermek vesz részt, 2014 óta pedig összesen 220 tornaterem és tanuszoda épült.

A TAO-támogatásnak köszönhetően a kiemelt sportágakat űző fiatal sportolók száma megsokszorozódott, hiszen például 2011-ben 24 ezren kézilabdáztak, jelenleg 107 ezren, kétezren röplabdáztak, jelenleg 23 ezren, a kosarasok száma pedig 24 ezerről 54 ezerre nőtt. A kiemelt sportágak támogatási összege 2013 és 2021 között 116 milliárd forint volt, s ide tartozik a birkózás is, amely nemcsak Csepelen kapott gyönyörű otthont a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia révén, hanem Magyarkanizsán is, hiszen a magyar kormány 3 millió eurós összegben támogatta a Vajdasági Birkózóakadémia megépítését. Hogy Orbán Viktor kormánya mennyire eltökélt a sport támogatásában, semmi sem bizonyítja jobban, minthogy 2020-ban127 milliárd forint volt a sportszektor költségvetési támogatása.

Minden magyar büszke a lenyűgöző új létesítményekre, így a nemzet stadionjának számító Puskás Arénára, a Duna Arénára, amely 2017 után idén ismét otthont ad a vizes világbajnokságnak, a Pick Arénával új otthont kaptak a szegedi kézilabdázók is, az újvidéki Rátgéber László nevével fémjelezve Pécsett kiválóan működik a Nemzeti Kosárlabda Akadémia, a kajak-kenu akadémia Kovács Katalin nevét viseli, sőt számos más olyan sportlétesítményt említhetnénk, amelyek a legmagasabb szintű világversenyek házigazdái. 2010 óta Magyarország 112 világbajnokságnak, 120 Európa-bajnokságnak, 210 világkupának és 371 egyéb nemzetközi versenynek adott otthont, amelyek közül számos rendezvényt a mai napig etalonnak tartanak a világban.

És mindennek nincs még vége, hiszen a közelmúltban a Fidesz története talán legjobb eredményével ismét megnyerte a parlamenti választást, ismét kétharmadot kapott az Orbán-kormány. S, ha minden igaz, akkor Vajdaságban a TSC akadémiája és a birkózóakadémia mellett újabbak épülhetnek, Adán a kézilabda, Zentán a vizes sportok lesznek felkarolva, valamint Palicson és Szabadkán is új létesítmények épülhetnek.
Hát ezért lehetünk büszkék a magyar sportra, ezért kell ünnepelni a magyar sport napját.