2022. július 1., péntek

Vajdasági sikertörténet

Az Aretol Kft. a legnagyobb zöldségfeldolgozó komplexum egész Délkelet-Európában

Bácsfeketehegy említésekor sokak azonnal a zamatos fekete meggyre gondolnak. A májusban már érő finom gyümölcs azért is különleges, mert nagyfokú ellenállóságot mutat a betegségekkel szemben. Vidékünkön mára talán ez az egyetlen gyümölcs, amely vegyszeres védekezés nélkül is sikerrel termeszthető. Eredetéről több verzió is létezik. Bizonyos források szerint még Trianon előtt egy Boszniában katonáskodó falubeli hozott néhány sarjat, aztán ezt a bosnyák meggyet elszaporította. Feljegyzések szerint a májusi fekete meggy a 30-as években már gyakori volt a szőlőskertekben. Az 50-es években a környező települések piacain is keresett volt. Gazdaságilag a meggytermesztés a 60-as években vált meghatározóvá a faluban, amikor a Földműves Szövetkezet ingyenes facsemetéket osztott. A beültetett földterület pedig 10 évig adómentességet élvezett. A felvásárolt mennyiség rövid idő alatt elérte az évi 300 tonnát. 1975-ben pedig már 500 tonnát termeltek. Ekkor merült fel egy hűtőház megépítésének igénye. 1978-ban meg is épült, ettől kezdve főleg a hűtőháznak adják el a meggyet a helyiek, ahol a tisztított és magtalanított gyümölcsöt blokkokba préselték és fagyasztva értékesítették.

Az Aretol Kft. állandó jelleggel mintegy 240 személyt foglalkoztat (Fotó: Tóth Péter)
Az Aretol Kft. állandó jelleggel mintegy 240 személyt foglalkoztat (Fotó: Tóth Péter)

Az ezredforduló tájékán országunk gazdaságát a leépülés jellemezte. Sorra mentek tönkre az állami vállalatok, a magánosítás sem volt igazi sikertörténet. A bácsfeketehegyi hűtőházat a magánosítás és a többszöri tulajdonosváltást követően 2010-ben már nem használták. Időnként kibérelte valaki, de nem hűtőházként, csupán raktárhelyiségként használták. Nagy Sándor, az Aretol Kft. tulajdonosa elmondta, hogy amikor megvásárolták, találtak még benne meggymagozó felszerelést, de rossz állapotban volt az egész. Ezt követően felújították a hűtésre szolgáló részt, majd 2017-ben vettek részt először a Prosperitati Alapítvány pályázatán, amikor az úgynevezett H1-es, azaz az első nagyléptékű fejlesztések kategóriájában kiírt pályázaton keresztül sikerült eszközöket biztosítani a további fejlesztésekhez. A beruházás 2019-ben készült el, de Bácsfeketehegyen kívül más telephelyeken is történtek fejlesztések. Négy helyen mintegy 8,5 millió eurós beruházás valósult meg. Ennek 25 százalékát saját forrásból, 45 százalékát a Prosperitati által folyósított vissza nem térítendő eszközökből, a fennmaradó 30 százalékát pedig az OTP Bank által folyósított, kedvezőnek mondható bankhitelen keresztül sikerült biztosítani. Az Aretol Kft. valójában egész Délkelet-Európában a legnagyobb zöldségfeldolgozó komplexum. Hét telephellyel működik, de a nyolcadik telephelyet is sikerült megvásárolni, és az újabb pályázati pénzekből hamarosan megkezdődhet a felújítás Horgoson is. 2019-ben vették meg ugyanis a horgosi Higlo hűtőházat. Ez lehetőséget nyit meg a termelés további bővítésére. Eddig évi 25 ezer tonna fagyasztott élelmiszert dobtak a piacra. Ennek 40 százalékát az EU-országokban, 40 százalékát Oroszországban értékesítették, a maradék 20 százalékot pedig a hazai piacon. Nagy Sándor elmondta, hogy az ismert nagy áruházláncok márkatermékeit is ők állítják elő. A cél pedig eddig is a minél magasabb feldolgozási szint elérése volt. Elsősorban zöldborsó, csemegekukorica és zöldbab szerepel a termékskálán. Ezek a termékek képezik az évi 25 000 tonnás termelés zömét. Ezeket a zöldségeket leginkább csak nagygazdaságokban lehet megtermelni. Komoly felszerelésre van ugyanis szükség például a betakarításnál is. Több speciálisan felszerelt kombájnt is vásároltak emiatt.

Ha a tavalyi adatokat nézzük, 1350 hektáron borsót, 950 hektáron csemegekukoricát, 700 hektáron zöldbabot termesztettek. Általában a partnerek másodvetésben termesztik ezeket, mert úgy kifizetődő, és olyan parcellákon, ahol lehetőség van az öntözésre, mert anélkül nem várható jó termés. Emellett azonban az Aretol Kft. az integrátor szerepét is betölti: mintegy 150 magántermelővel van integrációs szerződésük csemegepaprika, brokkoli, karfiol, pasztinák, sárgarépa, karalábé termesztésére. Ezek azok a termelők, akiknek biztosítják a vetőmagokat, illetve a palántát is a termeléshez. Állandó jelleggel mintegy 240 személyt foglalkoztatnak, illetve idényben még további legkevesebb 200 embert. Az utóbbi időben azonban hatalmas gondot jelent a megfelelően képzett munkaerő hiánya. A bácsfeketehegyi részlegben 40–50 embert foglalkoztatnak, de a munkaerőhiány nemcsak ott, hanem mindegyik telephelyen érezhető. Nagy szükség lenne például villanyszerelőkre, illetve más, hasonló profilú, jó szakemberekre, de sajnos nagyon nehéz ilyet találni.

Nagy Sándor azt is elmondta, hogy az embargó miatt az áru orosz piacra juttatása egyelőre azért okoz gondot, mert a szállítási útvonalak nem járhatók. Az utóbbi időben Fehéroroszországon keresztül szállították az árut. Nem csak a szállítási útvonalakkal van azonban baj, hanem a fizetéssel is gondok merülnek fel. A nyugati országok által bevezetett büntetőintézkedések miatt ugyanis bonyolulttá vált a pénz átutalása. Hangsúlyozta, hogy valójában az orosz fél részéről a szándék megvan a szállítmányok időben történő kifizetésére. Most egyelőre rubelben, illetve dollárban fizetnek.

Nagy Sándor elmondta, hogy az ismert nagy áruházláncok márkatermékeit is ők állítják elő (Fotó: Tóth Péter)
Nagy Sándor elmondta, hogy az ismert nagy áruházláncok márkatermékeit is ők állítják elő (Fotó: Tóth Péter)

CSALÁDI VÁLLALKOZÁSKÉNT INDULT

Az embargós időszakban, a 90-es évek közepén az egész ország élelmiszer-előállító üzemeit Nagy Sándorék látták el aromákkal, akkor még Rotor nevű cégükön keresztül. Ekkor gondolták azt, hogy ne egy Rotor nevű cég kereskedjen aromákkal, hanem alapítottak egy újat. Mivel az Etol termékeit szállították, ezért döntöttek úgy 1996-ban, hogy Aretolnak nevezik el a céget. Az igazgató azt is elmondta, hogy 1996-ban kezdtek el fagyasztottgyümölcs-kereskedelemmel foglalkozni. Az akkori embargós helyzet hozta a lehetőséget, hiszen a behozott aromákat áruval lehetett csak kifizetni, mivel a devizapiac még nem működött. A szlovének ajánlották, hogy Szerbiában vásárolja fel a fagyasztott málnát, szedret és földiepret, a szlovénok pedig tovább adták az EU-ba. 2002-ben megvették a moholi Zora hűtőházat, ahol új gépeket szereltek fel. 2014-ben megvásárolták az ókéri hűtőházat. 2016-ban befejezték a péterrévei hűtőházat, ahol csomagolás és az áru előkészítése is történik. A termékskála folyamatosan bővül, ma már több tíz terméket dolgoznak fel és csomagolnak. Nagy Sándor azt is elmondta, hogy a kereskedelmi láncokon keresztül versenyképesek, mert ezek a cégek a saját márkanevükkel forgalmazzák ezeket a termékeket. A fagyasztott zöldség kategóriában a Baš Baš márkanevet az Univerexportnak, a DIS-nek a Dobrót, a Gomexnek pedig a Panonit gyártják.

TOVÁBBI TERVEK IS VANNAK

A jövőbeni tervekről Nagy Sándor elárulta, hogy szeretnének többek között egy komplett spenótfeldolgozó vonalat venni, mert most még az a helyzet, hogy évente több mint 300 tonna spenótot importálnak, elsősorban Hollandiából és Belgiumból. A horgosi részlegben is tervezik a kapacitások növelését, illetve a termékskála bővítése is tervben van. Példaként hozta fel, hogy egyelőre a parajt, azaz a spenótot külföldről importálják, emellett a sárgarépa- és a burgonyavonal beindítását is tervezik. A meglévők mellé további gépeket, kombájnokat, speciális járműveket terveznek megvásárolni. Kiválónak nevezte az együttműködést a Prosperitati Alapítvánnyal, mert több élelmiszer-feldolgozó vállalkozóval együtt azt a feladatot kapták, hogy minél több kisgazdaságot integráljanak a zöldségtermelési rendszerükbe. A számítások szerint a piros csemegepaprika termelése volt a legjövedelmezőbb, de a brokkoli és a karfiol is szép haszonnal kecsegtet. A minőségi vetőmagot az Aretol biztosítja, illetve az ürögi palántanevelőből a palántákat is.

A meglévők mellé további gépeket terveznek vásárolni (Fotó: Tóth Péter)
A meglévők mellé további gépeket terveznek vásárolni (Fotó: Tóth Péter)

BORSÓT, KARFIOLT, BROKKOLIT GUNARASRÓL

Faragó Bertalan mezőgazdasági mérnök, gunarasi termelő, a családi birtokon gazdálkodik. Elmondása szerint már mintegy tíz éve van szerződéses viszonyban az Aretollal. Borsót, brokkolit, valamint karfiolt szokott termelni a hűtőházak részére. Általában 5–10 hektáros területen termelnek, olyan helyeken, ahol öntözni is tudnak. A karfiolt és a brokkolit másodvetésben, árpa, vagy a borsó után szokták palántálni. A borsót természetesen magról vetették, a karfiol- és brokkolipalántákat szintén maguk termelték meg. Az ilyen típusú együttműködés során mindig akadnak kisebb-nagyobb gondok, problémák, de Bertalan elmondása szerint Nagy Sándorral mindig meg tudtak egyezni. Nagyon korrekt, jó viszony alakult köztünk az évek során – fogalmazott.

HATÁRON ÁTÍVELŐ SIKERTÖRTÉNET

A Vajdaság egy különleges sikertörténet, Szerbia és Magyarország közös sikertörténete, és minél jobban megy a Vajdaságnak, annál jobb a magyaroknak és annál jobb a szerbeknek is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem rég Bácsfeketehegyen, amikor a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében létrehozott fagyasztottzöldség-feldolgozó üzemet adta át. 2010 óta minden évben új rekordra emelkedett a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Megerősödött a magyar közösség gazdasági helyzete. Több mint száz nagyvállalatot támogatott a magyar kormány a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében, több száz új munkahely jött létre.
A magyar–szerb együttműködés valóban sikertörténet. A világjárvány, amely most még mindig sújtja a világot, valamint a háborús konfliktus kialakulása a térségben, valójában még szorosabbá tette a két ország együttműködését. Ebben az együttműködésben pedig az Aretol példája is igazolja, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program is egy sikertörténet. Végül, de nem utolsósorban pedig az is biztató fejleményként említhető, hogy Bácsfekehegyen ismét fellendülőben van a meggytermesztés. A messze földön híres gyümölcs szedése munkaigényes, viszont a munkaerőhiányra a szedés gépesítése lehet megoldás. Ilyen irányban vannak is sikeres próbálkozások. Nem kizárt, hogy a helyi hűtőházban a nem is olyan távoli jövőben a meggyvonalat is be kell majd indítani.