Az elmúlt tíz év alatt számos válságot vészelt át az állam, de fontos reformokat hajtott végre, konszolidálta a pénzügyeket, árvízhelyzeteket oldott meg, migránsválságot kezelt, pandémiával küzdött meg, most pedig ismét világméretű konfliktussal kell megküzdenie, jelentette ki tegnap esti nemzethez intézett beszédében a Szerbia Palotában Aleksandar Vučić szerb államfő, aki a beszédet még a múlt péntekre időzítette, de az események sodrásában csak tegnap intézte a néphez. Az elmúlt hét nap során Vučić számos megbeszélést folytatott elsősorban német tisztségviselőkkel, akik Szerbia felzárkózására szólítottak fel az Oroszország ellen irányuló közös európai politikai intézkedésekhez, továbbá tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszédnek sürgősen folytatódnia kell, s ez lehetővé tehetné Szerbia gyorsabb európai uniós integrációját is. Arról is biztosították, hogy a német segítségre, gazdasági érdeklődésre Szerbia továbbra is számíthat. A szerb államfő garantálta: Európának Belgrád miatt nem kell aggódnia a régió stabilitásáért, mert a szerb politika alapvető érdeke a béke és az egyensúly megőrzése a Nyugat-Balkánon. Beszédének tartalmát tíz pontban foglalta össze.
Az államfő az első pontban Szerbia irányultságát részletezte: az ország az Európai Unió felé igyekszik, annak ellenére, hogy a polgárok körében kevésbé népszerű már ez az út. Racionális okai vannak ennek az útnak: a külkereskedelmi kereskedelmi mérleg mutatója az egyik. Az ország árucsere-forgalmának 60,2 százalékát az EU-val bonyolítja le, ami 30,8 milliárd eurót tesz ki évente. Csupán Németország része ebben 13 százalék – mondta.
A foglalkoztatottak közül – folyatta – 300 ezren uniós vállalatoknak dolgoznak, az EU-ból érkeznek a legnagyobb befektetések, évente 2 milliárd euró értékben. Jelentős infrastrukturális beruházásokat segít az EU, a Nišig terjedő vasútvonalat, a Pristináig haladó autóutat is beleértve. Fontos az uniós integráció a demokratikus intézményrendszer és jogállamiság kiépítése szempontjából is. Európai társadalmak közé szeretne tartozni az ország, folytatja az állam a reformokat, nyomatékosította az elnök. Erőteljesebb előrelépések lesznek az EU irányába, értékelte.
Aleksandar Vučić: Az állam 36 millió eurót veszített a jövedéki adóról való lemondás miatt, miközben a kőolajipari vállalat 80 milliós nyereséget jelentett be (Fotó: Beta)
Koszovó kérdésében, mint mondta, nincs egyetértés Szerbia és az uniós államok többsége között. Albin Kurti kormányzása alatt 50 százalékkal nőttek a támadások a szerbek ellen a tartományban, ez a reális kép: a nemzetközi jog elhanyagolása figyelhető meg Koszovó esetében, ennek figyelmen kívül hagyása pedig képmutatás a nyugati világ részéről. Jelentősen módosult a helyzet Putyin azon kijelentése miatt, melyben Koszovót összehasonlította Donyeck és Luhanszk függetlenségével, jogi precedensnek nevezve a koszovói függetlenség kihirdetését és az annak kapcsán kimondott nemzetközi jogi bírósági ítéletet, mely megállapította, hogy a függetlenségi deklaráció nem áll ellentétben a nemzetközi joggal. A nyugati államok Koszovó gyors elismerését fogják követelni Szerbiától, hogy ne lehessen párhuzamot vonni a két eset között, mutatott rá Vučić, ha ugyanis Szerbia ezt megtenné, megállapodásos alapra lehetne hivatkozni. A nyomásgyakorlás sokkal erősebb lesz, mint fél évvel korábban volt, jelentette ki, Szerbia magára maradt a koszovói nézetével, a többi állam saját érdekeit őrizve a másik oldalon áll. Diplomáciai offenzívát fog indítani az ország a koszovói függetlenséget elismert államok körében a korábbi döntés visszavonása érdekében, békés reakciókra készül.
Az államfő kitért az energetikai válság részleteire. Bizonyos kőolaj-tartalékaink még vannak, de már tegnap arra kérte a Gazpromot, hogy csökkentse a kőolajnak, dízelnek és benzinnek az árát, mert szerbiai kőolajat finomítanak a nyersanyagok között, s nem igazságos, hogy ezt nem veszik figyelembe. Mint mondta, az állam 36 millió eurót veszített a jövedéki adóról való lemondás miatt, miközben a kőolajipari vállalat 80 milliós nyereséget jelentett be. Tíz dinárral olcsóbb lesz az üzemanyag Vučić közbenjárása után, aki arra kérte a NIS-t, hogy a továbbiakban is vegye figyelembe, Szerbiában üzletel, s a szerb fogyasztók érdekeit kell figyelnie. Az országnak dolgoznia kell a tározók kapacitásainak kiszélesítésén, fogalmazott, hogy végül egymillió tonna tárolására is lehetősége legyen, ami több havi fogyasztásnak felel meg. A földgáz vonatkozásában elmondta, az ország még két évig biztosan az orosz forrásnak lesz százszázalékban kitéve, a források szélesítése kiváló hír, de nem rövid távú tervnek számít.
