2024. április 25., csütörtök

Ami a történelemkönyvekből kimaradt

Nagybecskereken bemutatták Várady Tibor Népellenes mosoly című kötetét

Népellenesnek minősített mosoly vagy akár a németeknek eladott törött paprika miatt is súlyos börtönbüntetést kaphatott az ember a második világháború utáni időkben. Ilyen és hasonló esetekre lehet bukkanni a Várady család ügyvédi irodájának a dokumentációjában. Ezeknek a történeteknek a legújabb kötetét mutatták be szerdán este Nagybecskereken.

A nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület nagytermében a szerzővel Virág Gábor, a Forum kiadó igazgatója beszélgetett. A kötet első bemutatójának a helyszínéül pedig nem véletlenül választották Nagybecskereket. Mert mint ahogy Jenovay Lajos, a Petőfi MME elnöke mondta, a kötet szerzője nagybecskereki és a könyv tematikája is a városhoz kötődik.

A szerző olyan történeteket dolgoz fel, melyek alapjául a Várady-család 1893 és 2014 között Nagybecskereken működtetett ügyvédi irodájának a dokumentációja szolgált. A bírósági akták tartalma arról tanúskodik, hogyan sodródik a történelem viharában a kisember sorsa.

– Közép-Európában nem maradt meg ilyen teljességében egy jogi irattár sem. Amiből amellett, hogy részben száraz jogi ügyekről van szó, nagyon sok olyan eset is előkerül, amely valamilyen szempontból más megvilágításba helyezi a történelmünket, illetve nagyon sok olyan apró részlet előkerül, amiből kiderül az, hogy a történelemnek az átvonulása mellett a hétköznapokat hogyan is élték meg az emberek, hogyan is viszonyultak magához a történelemhez, illetve a történelem hogyan keserítette meg a hétköznapjaikat, nyilatkozta Virág Gábor.
A kötet címadó története pedig arról szól, hogy Csepcsányi István nagybecskereki evangélikus lelkész népellenes cselekményt követett el azzal, hogy megmosolyogta a vörös hadseregnek a városba való bevonulását.

Várady Tiborral Virág Gábor beszélgetett (Fotó: Kecskés István)

Várady Tiborral Virág Gábor beszélgetett (Fotó: Kecskés István)

–1946-ban azzal vádolták, hogy népellenes mosolyt követett el. Így szólt az ügyésznél a vád. Azért, mert amikor bevonult a vörös hadsereg akkor – egy szomszéd szerint – csúfondáros cinizmussal nézte a bevonuló vörös hadsereget. Ez fájdalmas volt akkor, az állam és nép ellen elkövetett bűncselekménynek minősült. Minimum öt év volt a büntetés. Megúszta egy évvel, de egy év is borzalmas. Viszont ebből, ezekből a jogi esetekből most irodalom vált – mondta a szerző. 

A Várady család irattára most Újvidéken, részben Zentán és Budapesten van. Több ezerre tehető az át nem nézett dokumentumoknak a száma. Remélhetőleg még ez év nyarán megjelenik egy újabb kötet, amelyben Várady Tibor Kiss Ernő aradi vértanú dédunokájának, Farkas Geizának a pereivel foglalkozik.