2024. április 24., szerda

Tovább emelkednek az ingatlanárak

Szakértők a drágulást a nagy kereslettel és a gyenge kínálattal magyarázzák

Szerbiában az elmúlt egy évben jelentősen emelkedett az ingatlanok ára. Nišben nőttek meg leginkább, a legkisebb drágulást pedig Kragujevacon jegyezték – írja a Novosti hírportál. A Köztársasági Földtani Intézet adatai alapján a szerbiai ingatlanpiac az idei év első negyedében 1,6 milliárd eurós forgalmat valósított meg, ami 23,1 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Az összegnek több mint a felét, nevezetesen 889,5 millió eurót lakásvásárlásra költötték.

Belgrádban a múlt év első negyedéhez képest a régi lakások négyzetmétere 15 százalékkal drágult meg, az új építésű lakásoké pedig 9 százalékkal. A régi lakások négyzetméterára 400 eurónál kezdődik és 4902 euróig terjed, átlagban pedig 1680 euróba kerül. Az új lakások esetében 600 és 9.115 euró között mozog, az átlagár pedig 2165 euró.

(Fotó: Dávid Csilla)

(Fotó: Dávid Csilla)

Újvidéken az új lakások négyzetméterenkénti ára átlagban 1505 euróba kerül, ami 16 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, a régi lakások négyzetméterára pedig 1255 euróról 1517 euróra emelkedett. Kragujevacon 2021 elején az új lakásokat 1011 euróért árulták négyzetméterenként, a régieket pedig 772 euróért, ami 5 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi árakhoz képest. A legnagyobb különbség a niši ingatlanárakban jegyezték. Egy 50 négyzetméteres régi lakás jelenleg 10.000 euróval drágább. Tavaly még 831 euróba került, most pedig átlagban 1020 euróba, ami 23 százalékos drágulás.

Nebojša Nešanović, ingatlanszakértő szerint nem szokatlan, hogy a niši ingatlanpiacon ilyen mértékben ingadoznak az árak. A lakások folyamatos drágulását a nagy kereslettel és a gyenge kínálattal magyarázza. Szerinte az ingatlanok árait a gazdagabb személyek emelik, akik az inflációtól tartva az ingatlanokba fektetik a pénzüket. A kínálat továbbra is korlátozott, így csak a több építkezés változtathat a helyzeten.

Mellesleg, a lakások mellett az idei év első negyedében az ipari célokra szánt termőföld az össz adásvételi szerződések 18 százalékát tette ki, a mezőgazdasági termőföld a 15, a lakóépületek pedig a 13 százalékát.

Januártól márciusig 32.164 adásvételi szerződést kötöttek, 6,7 százalékkal többet mint tavaly. Újvidéken három éve 1807 adásvételi szerződést kötöttek, az idén pedig már 2422-et. Belgrádban pedig tavalyhoz képest 6,6 százalékkal több adásvételi szerződést írtak alá a felek.