2022. július 2., szombat
A GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

A porcerősítő készítmények hatástana

Bár az orvos- és gyógyszerésztudomány még nem talált igazi megoldást a porckopás, porcleválás vagy porcsérülés gyógyszerrel és/vagy étrend-kiegészítővel való gyógyítására, a piacon azért egyre több hatóanyagot, hatóanyagkombinációt fedezhetünk fel a szóban forgó betegségek tüneteinek enyhítésére.

Ezúttal nem magukra a külsőleg vagy belsőleg alkalmazható fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítményekre fókuszálnék, hanem azokra, melyek képesek a porcszövetet és/vagy a porcszövetek közötti „kenőanyagot" valamelyest pótolni.

Miért is van jelentőségük ezeknek az anyagoknak a kezdődő porckopás, ízületi gyulladás kiegészítő kezelésében? Az idő előrehaladtával, ahogyan a test öregszik, lassul az anyagcsere, azaz metabolizmus is. A lassabb anyagcsere az élettani értelemben vett fontos anyagok lassabb termelését idézi elő.

Ebbe a csoportba tartoznak a különböző, az előbb említett „kenőanyagot" biztosító porcszövet közötti óriásmolekulák is. Ezek az anyagok nem képesek visszaépíteni az elkopott vagy megsérült porcszövetet, de képesek az ott lévő sejteket arra ösztönözni, hogy minél több csúszós biolubrikánst hozzanak létre, ezzel csökkentve az ízületben létrejött súrlódást, fájdalmat és gyulladást. Tudományos értelemben, sajnos, kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre ezeknek az anyagoknak a hatásosságáról, sőt a meglevők is igencsak eltérnek egymástól.

Igen ritkán tudták a tudósok magának az ízületi szövetnek a gyógyulását kimutatni, legtöbbször csak a páciensek fájdalomérzetének a skáláját mérhették le. A fájdalomérzet a 3–6 hónapos tesztelés után a vizsgálatok legnagyobb százalékában csökkent, az is kétségtelen viszont, hogy a fájdalomra ható készítmények az orvostudomány legerősebb és legsűrűbben kimutatható placeboforrásai.

Egyes fájdalomcsillapítók esetén a placebót kapó páciensek akár 30%-a is jelentett be pozitív hatást, annak ellenére, hogy hatóanyagot nem juttattak a szervezetükbe, azaz gyógyszer nélküli, „hamis" tablettát kaptak.

Nem kell mindent csodaszernek hinni, ami a patika polcain megtalálható, s ami nem a gyógyszerek, hanem az étrend-kiegészítők csoportjába tartozik. Ám ha mégis ilyen termékek fogyasztása mellett döntünk, érdemes tudni róluk pár alapinformációt.

Glükozamin
A glükozamin (-hidroklorid, -szulfát vagy akár N-acetil formája) szinte minden egyes porcerősítő vitamin része. Más cukorszármazékhoz hasonlóan higroszkópos anyagról van szó, mely nagy mennyiségű víz megkötésére képes. Ezt a tulajdonságát nagyban ki is használjuk a porcok közötti állomány csúszósabbá tételéhez. Ezenfelül a glükozamin képes gátolni olyan enzimek működését, melyek mennyisége és aktivitása az idő előrehaladtával növekszik, s mely enzimek képesek lebontani egyes kocsonyás porcszövettípusokat.

Sajnos igen rossz a belekben történő felszívódása, ezért nagy mennyiségeben sokáig, akár 3–6 hónapig is eltarthat a glükozaminnal való terápia, melyet sokszor egy pár hónapos szünet követ. Orvosi vagy gyógyszerészeti kontroll nélkül ne szedjünk ezzel a hatóanyaggal ellátott készítményeket, hiszen a glükozaminnak lehetnek mellékhatásai! Gyakran okoz gyomorpanaszokat, illetve megnövelheti a gyomorvérzés kockázatát is.

Mindez, ha figyelembe vesszük, hogy a betegek sokszor szednek fájdalomcsillapító tablettákat is, melyeknek ugyanilyen mellékhatásaik vannak, igen veszélyessé fajulhat. A glükozaminnal együtt nap mint nap relatíve nagy mennyiségű nátriumot is a szervezetbe juttatunk, ez pedig felboríthatja a szervezet elektrolit- és vízháztartását.

Olyan betegségek esetén, mint a szívritmuszavar, magas vérnyomás, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség, fontos faktornak számíthat a mindennapi nagy mennyiségű glükozamin-fogyasztás. A cukorbetegeket vagy inzulinrezisztens betegeket is nagy óvatosságra inteném, hiszen egyes kutatások kimondottan ellenzik ennek a cukorszerű molekulának a kúraszerű használatát.

Kondroitin-szulfát
A kondroitin elnevezésű anyaggal ritkán találkozunk monokomponensű készítményekben, ha viszont kombinált étrend-kiegészítőről van szó, akkor ez az az anyag, amelyet sosem hagynak ki a sorból. Hogy miért? A kondroitin-szulfátnak hasonló tulajdonságai vannak, mint nagy testvérének, a glükozaminnak. Óriási mennyiségű vizet képes megkötni a porszövetben, ezenfelül képes a hialuronsav és más „kenőanyagmolekulák" szintézisének sejtszintű serkentésére is.

Egyes kutatások gyulladáscsökkentő hatásról is beszámoltak, ami az ízületeket igencsak terhelő sportokat vagy nehéz fizikai munkát végző személyek esetén fontos szuplementációs faktorrá teszi ezt az anyagot. A kondroitin egyik legjobb társa a metil-szulfonil-metán nevezetű molekula, tehát ha egy mód van rá, olyan kondroitinkészítményt válasszunk, mely tartalmazza ezt az anyagot is!

Az MSM egy apró, kéntartalmú vegyület, mely kéndonorként tud szolgálni a szervezet számára a porcszövet-visszatermelő folyamatokban, melyek esetében pont a magas kéntartalmú aminosavak, enzimek felhalmozódása a cél.

Hialuronsav
A hialuronsav nemcsak a bőrszövet rugalmasságáért és hidratáltságáért felelős, hanem a porcszövet egészségének fenntartásáért is. Ha gyulladás jelentkezik a szervezet azon részében, ahol hialuronsav van jelen, a szervezet el is kezdi lebontani azt. Tehát ha gyulladásos ízületi betegségtől vagy kopásban szenvedünk, nagyon fontos lehet ezt a biológiai szivacsként is emlegetett anyagot pótolnunk.

Legjobb hatást akkor válthatunk ki, ha injekcióval a problémás területre, azaz az ízületben elhelyezkedő ízületi résbe fecskendezzük a hialuronsav viszkózus és igencsak csúszós oldatát. Ezzel a módszerrel direkt tudjuk pótolni az ízületi síkosítószert.

A kozmetológiában igen nagy jelentősége van a hialuronsav szerkezetének, hiszen ennek függvényében képes felszívódni. A bőrre kerülő hialuronsav esetében az a célunk, hogy minél kisebb súlyú molekulákat használjunk, hiszen azok így nagyobb eséllyel fognak a bőr mélyebb rétegeibe kerülni. Amint a szervezet észreveszi, hogy túl sok mesterségesen apróra vágott hialuronsavmolekula van jelen, az jelként szolgál neki, mely szerint túl sok óriásmolekulát veszített el, ideje annak termelődését fokozni.

Ezt a logikát a szájon át történő hialuronsav-pótlásnál nem szabad követnünk. Hogy miért? Rengeteg kutatás készült már arról, hogy a szájon keresztül történt hialuronsav-pótlással milyen sikereket lehet elérni a porckopás tünetei vagy a száraz, megfáradt bőr elleni harcban.

Azt megfigyelték, hogy ezek a hatások csak a nagy és az óriás tömegű hialuronsav esetében volt kimutatható, a közepes, alacsony vagy ultraalacsony tömegű társaiknál kimondott gyulladást növelő effektusról számoltak be (mely igen kellemetlen mellékhatás, pont egy gyulladásos porszövetkopásnál). Feltehetjük viszont a kérdést, nem fog könnyebben eljutni egy olyan részecske a megfelelő helyre, pont úgy, mint a bőr esetében, mely apró és könnyen felszívódik?

Emiatt nem kell aggódnunk, hiszen a gyomor-bél traktusban, a bőrrel ellenkezőleg, emésztőenzimek találhatók, melyeknek pont az a feladatuk, hogy az ilyen óriási molekulákat, mint amilyenek a fehérjék és a szénhidrátok, apró részecskékre hasítsák, ezzel megkönnyítva a beleken keresztüli felszívódásukat. Ha módunkban áll, keressünk olyan porcerősítő terméket, ahol a gyártó feltünteti a hialuronsav fajtáját is, és törekedjünk rá, hogy gyógyszerészünkkel együttműködve olyat találjunk, melyben nagymolekulasúlyú hialuronsav található!
(Ez a cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt)