2024. április 25., csütörtök

Politikai tradíció kontra exit poll

Bojan Klačar szerint nálunk mindig is fontosabb volt a választások szabályosságának a felügyelete, mint az eredmények gyors közlése

Miként lehetséges az, hogy bizonyos országokban a választások napján rekordidő alatt meglehetősen pontos, azaz a későbbiekben a hivatalos részeredményekkel, majd végeredménnyel nagymértékben megegyező eredménybecsléseket tesznek közzé – csodálkozik rendre a szerbiai közvélemény, amikor külföldön választást tartanak. Ez mindenekelőtt azokban az országokban lehetséges, amelyekben alkalmazzák az exit pollt, vagyis az olyan közvélemény-kutatást, amelyet az ügynökségek közvetlenül a szavazófülkéből való kilépést követően készítenek. Fontos azonban, hogy az exit poll nem ugyanaz, mint a nem hivatalos részeredmény.

Az exit pollnak köszönhetően például Szlovéniában már azt megelőzően tudni lehetett, hogy a szavazók többsége a politikai váltásra voksolt, hogy az utolsó még le sem adta szavazatát. A Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Janja BožićMarolt, a szlovén Mediana ügynökség munkatársa elmagyarázta, hogy miként működik az említett felmérési rendszer: „A véletlenszerűen kiválasztott szavazóknak a szavazólap pontos másolatát kínáljuk fel, azzal, hogy erről hiányzik a pecsét. Ezt követően megkérjük a polgárt, hogy ezen a szavazólapon karikázza be ugyanazt a jelöltlistát, amelyiket a hivatalos szavazólapon is bekarikázott.”

Szerbiában április 3-án a közvélemény-kutató ügynökségek nagyjából két órával a szavazóhelyek bezárása után tették közzé az első becsléseket, az addig megejtett szavazatszámlálás alapján. Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója szerint két oka van annak, hogy Szerbiában nincsen hagyománya az exit pollnak.

– A gyakorlati ok az, hogy Szerbiában a szavazóhelyek 50 méteres körzetében tilos bármilyen aktivitás, míg a másik ok a szerbiai politikai tradícióban keresendő. Nem a várható eredmények gyors közlése a legfontosabb, hanem az is, hogy felügyeljék a választások szabályosságát. Ha a szabályosságot megfigyelő munkatársak nincsenek a szavazóhelyeken, hanem kizárólag a közvélemény-kutatásra összpontosítanak, akkor nem tudni, mi zajlik zárt ajtók mögött. Szerbiában a választások szabályosságának a kérdése mindig is első helyen állt. Egyébként a felmérések becsléseit nem szabad összetéveszteni a hivatalos eredményekkel. Persze a felmérések meglehetősen pontosan rámutatnak arra, hogy milyen eredmény várható, ugyanakkor a végeredményt kizárólag a választási szerv közölheti – taglalta Klačar az SZRTV-nek nyilatkozva.