2024. április 19., péntek

Több lesz idén a napraforgó a földeken

További jelentős mennyiségű csapadék kellene

Jól halad a vetés a topolyai és a kishegyesi község területén. A napokban parcellánként több-kevesebb eső is esett ugyan, de ennél sokkal több csapadék kellene a növények zavartalan fejlődéséhez.

Radomir Šuša, a Topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szakmunkatársa elmondta, hogy a napraforgó vetése a végéhez közeledik Topolya és Kishegyes község területén. Napokkal ezelőtt megkezdődött a kukorica vetése is. Most vagyunk az optimális vetési időszakban, de sajnos a reggeli hőmérsékletek még nem igazán kedvezőek a magok csírázásához, majd a növények fejlődéséhez. Topolya és Kishegyes község területén általában 6500–7000 hektárt foglal el a napraforgó vetésterülete. A beígért jó árnak köszönhetően idén lehet, hogy ez akár 9000 hektárig is megnő a kukorica terhére. Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb napraforgó-termelői közé tartoznak. A világ napraforgóolaj-exportjának 80 százaléka tőlük származik. A két ország között zajló háború miatt azonban gondok jelentkezhetnek a termelésben, illetve az ellátásban. A vajdasági, így a Topolya környéki gazdák is ebből kifolyólag minden eddiginél nagyobb területen vethetnek napraforgót. Az olajnövény jelenlegi felvásárlási ára 80 dinár körül mozog Szerbiában, a termelők pedig a további drágulásban bíznak. Kukoricát egyébként a két község területén 35–38 000 hektáron szokás termeszteni. A napraforgó mellett szólhat az a tény is, hogy viszonylag jobban viseli a szárazságot, amely az utóbbi időben jellemző vidékünkre.

A szója termesztése kevésbé népszerű. Sokan úgy hiszik, az itteni mikroklíma nem alkalmas erre, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szója is sikeresen termeszthető. Általában azonban évente csupán mintegy 2000 hektáron van ez a haszonnövény. A szárazság a napokban hullott csapadék ellenére nagy gondot jelent most is. Egyelőre most annyi nedvesség van a talaj felső rétegében, hogy az elvetett magok kelését elősegítse, de utána mindjárt nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség a rendes fejlődéshez. Šuša elmondta, hogy az évi átlaghoz képest az év eleje óta négyzetméterenként közel 100 literrel kevesebb csapadék hullott. A szakember hozzátette, hogy a szárazság hatott az ősszel elvetett szántóföldi kultúrák fejlődésére is. A búza és az árpa, valamint a káposztarepce is megsínylette. Ez utóbbi nagyon megszenvedte a csapadékhiányt. Visszamaradtak a fejlődésben a növények, így nem lehet jó hozamokra számítani. A csapadékos május azonban még sokat javíthat a kilátásokon.

Radomir Šuša (Tóth Péter felvétele)

Radomir Šuša (Tóth Péter felvétele)

Šuša azt is elmondta, hogy vetőmagból van elegendő a kínálatban. Valójában a műtrágya sem hiánycikk, csak nagyon drága. Általában háromszor annyit kell érte idén fizetni, mint egy évvel korábban. Figyelmeztetett arra is, hogy sok esetben a gazdálkodók nem is a megfelelő műtrágyát szórták szét a parcelláikon, hanem ami éppen raktáron volt, vagy olcsóbban jutottak hozzá, azt használták fel. Így aztán van rá példa, hogy urea típusút is szórtak 3×15-ös helyett, és más hasonló „helyettesítések” történtek, ami egyáltalán nem ajánlott.

A talaj termőképességének analízise az önkormányzat támogatásának köszönhetően ingyenes a bejegyzett gazdaságok számára, a speciális elemzésekért fizetni kell. Még úgy is megéri azonban analízist készíttetni, ha fizetni kell érte, mivel egy többhektáros parcella esetében is egy speciális analízis legfeljebb 2000 dinárba kerülhet. Ennek a sokszorosát lehet megspórolni, ha tudjuk, milyen hatóanyagokból van esetleg hiány vagy túltengés a földben.